Chris Jordan már elmúlt 50 éves, és látszólag nem lehet oka panaszra: repülőgép-alkatrészeket tervező mérnökként a felső középosztálybeli amerikaiak kényelmes életét éli, három bájos gyermek apja, üzletkötő felesége, Katie, pedig még 40 évesen is úgy néz ki, hogy a huszonéves kolléganői nem győznek irigykedni rá. Ám Chris reggelente mégis savanyú szájízzel kezdi a napot, ugyanis egy ideje már tudja, hogy az egykor mesébe illően boldog házassága mára kihűlt és csupán a napi rutin tartja össze. Ha nagy ritkán lehetősége adódik szeretkezni karrierista feleségével – feltéve, hogy valamelyik gyerekük nem rúgja össze a port a testvéreivel, ami miatt nyomban abba kell hagyniuk az akciót −, az sem okoz már neki örömet: a régi hevület a múlté, ráadásul Katie csak lámpaoltás után hajlandó erogén zónák után kutatni. Úgyhogy Chris, amikor hazafelé autózik a munkahelyéről, egyre gyakrabban mustrálgatja félig-meddig bűntudatosan az út szélén strichelő prostituáltakat.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Az egyik hétvégén esendő (anti)hősünknek egy repüléstechnikai konferencián kell részt vennie Vancouverben, ahol egy texasi, ízig-vérig cowboy kollégája atyáskodó jótanáccsal látja el: „Ki kell próbálnod hivatásossal, öregem; ők aztán úgy kifacsarják a férfiembert, hogy az jódlizik tőle örömében.” Chris ekkora biztatás hallatán végképp nem tud ellenállni a kísértésnek, és rendel a hotelszobájába egy professzionális vágybeteljesítő hölgyet. Az együttlét olyan vérpezsdítőnek bizonyul, hogy Chris hamarosan függővé válik: odahaza folyamatosan azt hazudja a nejének, hogy túlórázni kényszerül, ám közben egyik prostit csípi fel a másik után. Chrisnek alapelve, hogy minden örömlánnyal csak egyszer megy szobára... egészen addig, míg fehérneművásárlás közben (ironikus módon épp a feleségének keres falatnyi bugyit, hogy őt is megint izgalmasnak találja) meg nem ismerkedik a nagyvilági dáma benyomását keltő luxusprostival, Elaine-nel. A topkategóriás, kifinomult viselkedésű és állítólag jó útra térni készülő prostituált teljesen magába bolondítja Christ, aki végül még a házára is jelzáloghitelt vesz fel, csak hogy a vele töltött órákat finanszírozni tudja. Ennek ellenére a mérnök urat egyre nagyobb lelkiismeret-furdalás gyötri, mivel valójában a feleségével szeretné úgy érezni magát, mint Elaine-nel, és bár a férje kettős életéről mit sem sejtő Katie megpróbál kissé lazábban viszonyulni a házastársi szexhez Chris kedvéért, e kísérletek rendre kudarccal zárulnak. A Jordan família élete akkor vesz drámai fordulatot, amikor feltűnik a színen a kuncsaftjai által önállónak hitt Elaine fekete stricije, Jesse, és megzsarolja Christ: ha nem fizet neki 5 ezer dollárt, nem csupán mindent elmond Katie-nek, de gondja lesz rá, hogy a család állandó zaklatásnak legyen kitéve...
A luxusprosti és kedvenc kuncsaftja: Cybill Shepherd (Elaine) és William Shatner (Chris Jordan)
William A. Graham amerikai filmrendező elsősorban tévés produkciókat dirigált, amelyek közül a több száz hívét öngyilkosságba hajszoló Jim Jones tiszteletesről szóló 1980-as remekműért, a Guyana Tragedy-ért Emmy-díjra jelölték. Graham további munkái közül A kék lagúna csapnivaló 1991-es folyatása, a Visszatérés a kék lagúnába, valamint Elvis Presley utolsó játékfilmje, az 1969-es Change Of Habit a legismertebb, noha számos kiváló tévéfilmet vezényelt le olyan kiválóságok főszereplésével is, mint Andy Griffith, David Soul vagy Larry Hagman (ez utóbbiakról mind írok majd előbb-utóbb a Retrokulton). Az 1984-ben, a kanadai Vancouverben forgatott Secrets Of a Married Man-t az USA-ban tévéfilmként forgalmazták, Európában viszont mozikban is bemutatták: Magyarországra 1988-ban jutott el, Egy házasember titkai címmel vetítették.
Kirk kapitány épp arra gondol, hogy T. J. Hookerként biztosan előállítaná saját magát, amiért egy hookerrel szűrte össze a levet
Chris Jordan szerepét egy élő kanadai legenda, a Star Trek univerzum Kirk kapitánya és a T. J. Hooker tévésorozat címszereplő kemény zsaruja, a polihisztor William Shatner kapta, aki mellesleg rocklemezeken szaval, lovakat tenyészt, és 90 évesen űrutazásra vállalkozott, amellyel aztán a rekordok könyvébe is bekerült az eddigi legidősebb űrturistaként. Shatner teátrális, olykor a ripacskodás határán is átbillenő játékstílusáról híres, ám az Egy házasember titkaiban meglepő visszafogottságról tett tanúbizonyságot, és egy „életszagúan” esendő figura megformálásával bizonyította be, hogy gond nélkül képes komolyan venni magát és a legnagyobb jellemábrázolók közé emelkedni. Shatner Up Till Now című önéletrajzi kötetében azt írja, hogy kezdő és küszködő színészként Toronto legromlottabb negyedében lakott, közvetlenül egy bordélyként is üzemelő motel mellett, amelynek bárjában rengeteg időt töltött a betérők megfigyelésével, és az itt gyűjtött tapasztalataiból építette fel a figuráját az Egy házasember titkai készítésekor. A színész végül az egyik motelbéli prostituált élettársa lett, és állítása szerint hét hónapon át tartó viszonyuk során a partnere mindent megtanított neki „amit a nőkről tudni kell – az ágyban és az ágyon kívül is”.
Elaine (Cybill Shepherd) felkészül arra, hogy Chris (William Shatner) kedvére tegyen
Elaine-t, az eleinte megértőnek és csábítónak, később inkább számítónak, majd végül szánandónak tűnő prostituáltat a hazánkban is népszerű színésznő, Cybill Shepherd (A simlis bankrabló és a vagány szende + Az UFO összesugarazott szerelmesei) alakította, aki profin megoldotta a feladatát, ám mégsem érzem igazán lehengerlőnek és kellőképp „végzet asszonyának” a szerepben: az egyébként tehetséges művésznő nem rendelkezik azzal a fajta kisugárzással, amely elhiteti velünk, hogy ő bizony olyan ellenállhatatlan kurtizán, aki miatt bármelyik tisztes családapa képes lenullázni a bankszámláját – ellentétben mondjuk Sylvia Kristellel (Amikor Emmanuelle a Stasi foglyaként gonoszkodott + Amikor Emmanuelle vámpírrá változott), aki pont efféle romlásba döntőként brillírozott az 1976-os Perifériában. Cybill Shepherdnek is jelent már meg memoárja (Cybill Disobedience), ebben azonban egy szóval sem említi az Egy házasember titkait.
Katie, a kétségbeesett feleség (Michelle Phillips) ki szeretné deríteni, mit hiányol a férje (William Shatner) a házasságukból
A film legjobb női alakítását egyértelműen a Katie Jordan-t játszó Michelle Phillips, a The Mamas & The Papas nevű világhírű hippi popformáció extagja nyújtja: a virággyermek érát a legjelentősebb akkori társadalmi események sűrűjében végigdrogozó, végigszexelő és végiglázadó Phillips olyannyira tökéletes a kedves és szeretetteljes, ám a gátlásait levetkőzni képtelen konzervatív családanya szerepében, mintha világéletében karót nyelt republikánus üzletasszony és mintafeleség lett volna. Holly Michelle Gilliam 18 évesen ment hozzá John Phillips gitáros-énekeshez, akivel 1965-ben – Cass Elliot és Denny Doherty társaságában – megalapította a többszólamú énektémákat mesterien előadó The Mamas & The Papas kvartettet, és John fülbemászó dalaival (California Dreamin’ + Monday, Monday + Crequee Alley stb.) meghódították a slágerlistákat. A házassága felbomlása és a zenekara feloszlása után Michelle Phillips szólókarrier helyett inkább a színészetet választotta, és hamar kiderült, hogy e téren is őstehetség. A botrányairól elhíresült színészzseni, az olykor közszeméremsértést elkövető, máskor pornómagazinnak fotózó Dennis Hopper (Száguldó nőrablók a Bronson-kanyonban) második rendezésében, az 1971-es The Last Movie-ban debütált, majd össze is költözött az öntörvényű „szelíd motorossal”, akit azonban nemsokára faképnél hagyott annak féktelen drogozása miatt − Michelle Phillips volt Hopper nagy szerelme, és a színész sosem heverte ki a szakítást. Michelle-t 1974-ben Golden Globe-díjra jelölték a Dillinger című bűnügyi drámában való felbukkanásáért, amelyben a címszereplő gengszter barátnőjét játszotta. 1977-ben a legfőbb brit botrányhős rendező, Ken Russell (Ken Russell és a világ legszexibb operafilmje + Ken Russell és a szexkalandor magyar zseni + Ken Russell és a gyönyör szegecses éjszakája + Ken Russell: A vadember, aki vibrátor adott Anthony Perkins kezébe) nagyívű életrajzi drámájában, a filmsztár Rudolph Valentino sorsát feldolgozó Valentinóban Natacha Rambovát, a körülrajongott moziikon feleségét alakította. Az Egy házasember titkaiban William Shatner és Michelle Phillips egyaránt tehetsége legjavát nyújtja: a film megkapóan emberi és együttérzést keltő módon ábrázolja szereplőit, nem ítélkezik felettük, ráadásul a nézőket is inkább gondolkodásra, mint felháborodásra vagy szenteskedő szemforgatásra akarja sarkallni. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a hagyományos felfogást meghaladó amerikai filmeket.
Michelle Phillips kaméleoni rátermettséggel változott át csapongó hippiből konzervatív házastárssá
Ráadás:
Michelle Phillips Natacha Rambovaként és a legendás balettművész, Rudolf Nureyev Rudoph Valentinóként az 1977-es Valentinóban
Cybill Shepherd modell korszakában
