Jesse Rainfeathert kiskorában lakota sziú anyja örökbe adta egy tehetős zsidó házaspárnak, Goldmanéknek, az egykori gyermek pedig immár egy Beverly Hills-i klinika sürgősségi osztályának orvosa. Amikor az egyik kollégája olyan pirulákat ír fel egy betegnek, amelyek Jesse véleménye szerint nem segítenék, hanem pont hátráltatnák a gyógyulást, lebeszéli a pácienst a beszedésükről – mint kiderül, Jessie-nek volt igaza, de a kórház igazgatója e kihágásért kényszerpihenőre küldi, úgyhogy a fiatal orvosnak hirtelen temérdek szabadideje akad. Jesse mostohaszülei elegáns partit szerveznek imádott gyermekük születésnapja alkalmából, amelyre furcsa ajándék érkezik a doktornak a nebraskai South Sioux Cityhez tartozó Brown Rock rezervátumból. A tollakból és csontokból álló amulett Jesse vér szerinti anyjának, Dawn Rainfeathernek a küldeménye, aki egy levelet is mellékelt, amelyben azt kéri rég nem látott fiától, hogy keresse fel a szülőhelyén.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Jesse elutazik South Sioux Citybe, ahol arról értesül, hogy az édesanyja nemrég tűzeset következtében elhunyt. Elmegy a rendőrségre, mert szeretné megtudni Dawn halálának pontos körülményeit, és hátborzongató felfedezést tesz: a boncolási fotókon anyja testét golyónyomok borítják, Drew McDermott, a helyi rendőrkapitány szerint azonban a nő nem gyilkosság áldozata lett, hanem részegen elaludt, és a szájából kihullott cigaretta lángba borította a kunyhóját. Jesse úgy dönt, hogy addig South Sioux Cityben marad, amíg ki nem deríti, mi történt valójában Dawnnal − saját szakállára nyomozni kezd, és közben megismerkedik orvosságos ember nagyapjával, Clifforddal, az indián bár jólelkű alkalmazottjával, Russell-lel, az előítéletektől mentes kíváncsi újságíró hölggyel, Allisonnal, valamint saját leendő nagy szerelmével, a lakota vegyesboltot vezető Jolene-vel. A kiváltságos közegből érkezett Jesse Rainfeather a saját bőrén tapasztalja meg, hogy South Sioux Cityben nem éppen leányálom „rézbőrűként” létezni, és végül arra is rájön, miféle szörnyű titok miatt kellett az anyjának meghalnia…
Jesse Rainfeather Goldman (Lou Diamond Phillips), Beverly Hills kiváló lakota orvosa
Leah (Melinda Dillman) és Douglas Goldman (Adam Roarke), Jesse mostohaszülei. Lou Diamond Phillips a Douglast játszó, gyilkos békák ellenfeleként és drogos hippiként is hiteles Adam Roarke-tól tanulta a színészmesterséget
Drew McDermott, a csupán látszólag segítőkész nebraskai rendőrkapitány (Ralph Waite – Újra nyeregben a hét mesterlövész, A törvény nevében)
Lou Diamond Phillips 1962. február 17-én született a Fülöp-szigetekhez tartozó Subic-öböl tengerészeti támaszpontján filippínó anya és skót−cseroki származású apa gyermekeként, a korai éveit pedig főleg Texasban töltötte. Kamaszkorától a színészet vonzotta leginkább, és első valamirevaló főszerepével máris világhíres lett: 1987-ben ő alakította a fiatalon, a legendás Buddy Hollyval egyazon repülőszerencsétlenségben elhunyt latino rock and roll énekest, Ritchie Valenst a róla szóló életrajzi filmben, a La Bambában (a La Bamba Valens legnagyobb slágere). 1988-ban Golden Globe-díjra jelölték a Mutasd meg, ki vagy! (Stand And Deliver) című drámában nyújtott teljesítményéért, amelyben az egyik gengszter hajlamú latino diákot formált meg. Noha a tehetsége alapján az A-kategóriás sztárstátuszt is megérdemelte volna, igen hamar nyilvánvaló lett, hogy egzotikus külseje miatt Phillips inkább a B-vonal keresett színésze lesz, valamint számos indiánszerepet fog kapni. Először az 1988-as Dakotában játszott őslakos amerikait, majd az 1989-es Renegátok indián zsaruja következet, 1991-ben pedig a The Dark Wind (A sötét szél) navahó nyomozója. A rokonszenves művész 1994-ben próbálkozott meg első ízben a rendezéssel, és ebben az esztendőben két filmet is dirigált: a Veszélyes érintés (Dangerous Touch) című erotikus thrillert, amelyben a női főszereplőt kihasználó nagyvilági playboyt alakított és a nálunk Indián vér címmel vetített Sioux City-t, amelyben egy érzékeny orvost, aki Beverly Hills álomvilágából elnyomott rokonai és a legrasszistább vidéki tuskók körébe csöppen.
Bár a film indiánjai lakota sziúk, az őket alakító színészek között kizárólag más törzsbélieket találunk: Jesse Rainfeather anyját, Dawnt a krí és métisz felmenőkel rendelkező „nemzeti kincs” kanadai színésznő, Tantoo Cardinal (Farkasokkal táncoló, Hadiösvényen) formálta meg…
… Jesse életmentő jó barátja, Russell nem más, mint Gary Farmer kajuga színész (Az ősök földjén, Füstjelek) és blues-énekes/szájharmonikás
Jolene-t, a kisváros indián vegyesboltjának tulajdonosát és Jesse szerelmét az afroamerikai−cseroki Salli Richardson játszotta
Jesse javasember nagyapja, Clifford Rainfeather szerepében a wisconsini menomini törzs nyolcszor újraválasztott főnökét, Apesanahkwatot láthatjuk
A James W. Wrenn által gyönyörűen fényképezett Sioux City fellengzősség és kioktató hangnem nélkül mesél arról, hogyan tiporják sárba a fajgyűlölők az amerikai őslakosok jogait a saját hazájukban, és közben egyszer sem esik a demagógia „minden fehér szemétláda” feliratú csapdájába. Épp ellenkezőleg: a Sioux City shakespeare-i drámába illően mutatja meg, hogy az oktalan gyűlölet és előítéletesség nem csak azok életét teszi tönkre, akik ellen irányul, hanem azokét is, akik felszították a lángjait. Kiemelendő pozitívum, hogy sem Phillips, sem a forgatókönyvet jegyző L. Virginia Browne nem akarta elvenni a nézők életkedvét egy letaglózó végkifejlettel, inkább a megbékélés, valamint az ősi indián gondolkodásmód és rituálék jelentőségét hangsúlyozták − a filmben bemutatott lakota szertartások mellesleg eltérnek a valódiaktól, ugyanis szentségtörés lett volna őket 100%-os pontossággal megjeleníteni és kiszolgáltatni az avatatlanoknak, Phillips pedig nem kívánta magára vonni a törzsi sámánok haragját. Aki érzelgősség helyett igazi érzelmekre és egy szép tájakon játszódó, mélyen emberi történetre vágyik, annak nyugodt szívvel merem ajánlani a Sioux City-t.
A nebraskai Brown Rock rezervátumot, az ősök csodaszép földjét a kaliforniai Santa Clara „alakította”
Szerelem a javából: Jolene (Salli Richardson) és Jesse (Lou Diamond Phillips)
Ráadás:
A Sioux Cityben többször is felcsendül az otthon- és gyökérkeresés melankolikus rockhimnusza, az Eric Clapton, Steve Winwood, Ric Grech és Ginger Baker által alapított supergroup, a Blind Faith 1969-es Can’t Find My Way Home-ja.
Az USA-ban Smoke On The Water szintű slágernek számító nótát sokan feldolgozták: a kedvenc verziómat a Mama Lion tűzrőlpattant Lynn Carey-je énekli, akit a féltékeny Janis Joplin teljes erőből fejbe akart vágni egy teli whiskys üveggel, miután egy fekete zenészbarátjuk mindkettőjük jelenlétében azt merte mondani, hogy Lynnt jobb fehér bluesénekesnőnek tartja Janisnél.
Szerencsére Joplin annyira részeg volt, hogy elvétette pályatársa kobakját, így az pár évvel később levetkőzhetett a Penthouse magazinnak…
