Cassie Harland feltörekvő countryénekesnő, és leghőbb vágya, hogy végre bekerüljön az agyonszponzorált sztárok közé. Egy lemezfelvétel alkalmával felfigyel rá a befolyásos promóter, Jimmy King, aki meglátja Cassie-ben a jövő legmenőbb countrypacsirtáját: annál is inkább, mivel az előbb említett felfigyelés után kiadósat kettyintenek Jimmy lakásán. King úr ekképp jellemzi a Cassie-ben rejlő potenciált: „Úgy árad belőled éneklés közben a szexualitás, mint Sanders ezredesből a meggyőző erő, amellyel milliókat vesz rá, hogy a KFC-nél egyenek.” Cassie nemsokára a „mély vízben” találja magát: Jimmy közös turnéra küldi az egykor roppant népszerű, ám mára alkoholistává és pirulafüggővé züllött countrydívával, Althea Andersonnal. Cassie régebben példaképként tekintett Altheára, de amint közelebbről is megismeri a lehető legrosszabb oldaláról, már csak a túlszárnyalandó riválist látja benne. Vajon melyik hölgy nyeri el végül a közönség kegyeit?

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Maggie Healey, a segítőkész és önzetlen amerikai ápolónő Ausztráliában építgeti a karrierjét: perth-i állását maga mögött hagyva Brisbane-be megy, ahol egy méregdrága pszichiátriai magánklinika nővérkéje lesz. Bár a kiállhatatlan Kereby főnővér nincs elragadtatva az újonctól (mivel zsigerből gyűlöli a nőtársait), a klinika körberajongott és zseninek tartott nagyágyúja, Jonathan Heckett pszichiáter-főorvos szinte nyomban felkarolja Maggie-t. Healey nővér őszinte lelkesedéssel veti magát a munkába, és asszisztensként hatalmas adag megfelelési kényszertől hajtva próbál – szigorúan csak szakmai értelemben − Heckett kedvére tenni. Maggie-nek a szakmája a mindene, elvégre a magánélete romokban hever: volt barátja, a drogfüggő Hugh néha ismét feltűnik a színen, de csak azért, hogy rendre meglopja exkedvesét és heroinra költse a pénzt.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

958-ban járunk... Ottó német-római császár elfogta Vulkót, a sokáig legyőzhetetlennek tartott magyar „barbár” vezért. Hogy Vulko híveit teljesen kiábrándítsa a kedvencükből, úgy dönt, nagyszabású viadalt rendez, amelyen Vulko egyik haragosa, a metálosan hosszú sérót viselő lengyel harcos, Irineus Daninsky áll majd ki a félelmetes magyar ellen. Ottónak jó oka van arra, hogy mást küld párbajozni maga helyett: Vulko szeretője a sátánnal cimboráló magyar boszorka, Amese (aki bizonyára Emese, de Ottóék nem tudják kiejteni a nevét), aki menten átkot szór mindenkire, aki csak egyszer is kezet emel az ő kedvesére.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. A cikk a japán személyneveket (az egyébként spanyol nyelvű filmeleji stáblista és az IMDb adatbázis mintájára) angol átírásban tartalmazza.

A New York-i Dan Caputót rendőr apja, Joe, rendszerint félholtra verte, ha a fiú feleselni merészelt vagy nem írta meg elég hamar a leckéjét. Noha sosem jött ki az öregével, a felnőttkorba lépve Dan is a rendőri pályát választotta: nem csupán a bostoni különleges ügyosztály tagja lett – ahol a Lélekharang becenévvel illetik, mivel ha bűnöző kerül az útjába, annak ütött az utolsó órája −, de még a jogi egyetemet is elvégezte. Amikor Dan hírét veszi, hogy az apját meggyilkolták, nyomban repülőre ül, és hazamegy New Yorkba kézre keríteni a felelősöket. A Joe halálában érintett helyi maffiavezér, Mallory rendhagyó fogadóbizottságot küld a reptérre: a magukat terroristáknak álcázó bérgyilkosok egyetlen feladata Dan likvidálása – Mallory azt reméli, ha elég nagy a hullahegy, senkinek sem fog feltűnni az őrsön, hogy Dan volt a célpont.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Alice Shaw, amikor még fiatal volt és bohó, egy kaliforniai sátánista szekta tagjaként lepaktált az emberi alakot öltött ördöggel, és lánygyermeket szült neki, akit az egyezségük alapján 21 éves korában át kell adnia apjának, hogy az földi helytartójává tehesse. Az időközben felnőtté vált Diane Shawnak fogalma sincs arról, ki a sohasem látott papája, ugyanis Alice a lánya születése után rögvest hívő katolikus lett, és többé hallani sem akart az okkult orgiákon mulatozó barátairól és a pokol termékeny uráról. Nem sokkal a bentlakásos iskolákban nevelkedett Diane 21. születésnapja után Alice-nél megjelenik a sátán a verőembereivel és követeli a szerződés betartását, ám az asszony megmakacsolja magát, sőt le is durrantaná gyermeke nemzőjét a retiküljében hordott pisztolyával – már ha Mr. Lucifert ilyen könnyedén el lehetne intézni. A sátán varázserejének köszönhetően a rá szegezett fegyver visszafelé sül el, Diane pedig szomorúan hazautazik Baltimore-ból Pacific Grove-ba, hogy részt vegyen öngyilkosnak kikiáltott mamája végső nyugalomra helyezésén.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Jennifer, miután hozzáment szőke és szakállas hercegéhez, a regényíró Romanhoz, nászútra indul szerelmével Rómába, ám hatalmas csalódás éri: bár a repülőn felforrósodik a hangulat, a többi helyszínen képtelen élvezni a szexet újdonsült férjével. Szegény hősnőnk rögtön magában keresi a hibát, és lefekszik pár idegennel, csak hogy kiderítse, vajon egyedül Romantól nem tombolnak a hormonjai, vagy mások kapcsán is kezdhet aggódni. Az alkalmi partnerek sem juttatják örömközelbe, úgyhogy pszichológus segítségét kéri, aki tetemes óradíjért cserébe feltárja a probléma gyökerét.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Egy kaliforniai férfi reggel arra ébred, hogy fogalma sincs, kicsoda ő, valamint nem érti, mit keres egy számára ismeretlen, felforgatott lakásban, amelynek a fürdőszobájában női hulla hever. Az illető a zsebében lévő igazolványából megtudja, hogy Jonathan Fields a saját becses neve, aztán találomra kiválaszt egy magándetektívet a telefonkönyvből, és felfogadja a fickót annak kiderítésére, mi is történt vele. Miután Jonathan felkeresi az irodájában a magánhekust, Arthur Beldinget, és meggyőzi arról, hogy nem hazudik neki, elviszi Arthurt oda, ahol a délelőtt folyamán magához tért, azonban a hullának már csak hűlt helyét találják, ráadásul valaki alaposan rendet rakott.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Christine Carlson amerikai egyetemista azért utazik az 1980-as évek hidegháborús hangulatát ontó Nyugat-Németországba, hogy végre viszontlássa szerelmét, az NSZK-t az NDK-tól elválasztó határon szolgálatot teljesítő katonát, Mike-ot, aki az USA hadseregének hadnagya. Mike eltávozást kap a Christine-nel való röpke „újraegyesülés” idejére, és a zsoldjából szép kis szobát vesz ki egy hegyvidéki luxusszállóban kettejüknek. Christine rögtön az érkezése után közli Mike-kal, hogy azonnal hozzá akar menni, az ifjú katona viszont inkább tovább szolgálná a hazáját külföldön „lehorgonyzás” és békés családalapítás helyett. Christine dúl és fúl, majd a mérgét csillapítandó magányos éjszakai sétára indul a hotel környékén… Ezt azonban hamarosan igencsak meg fogja bánni.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Elio Silvestri katonatiszt 1936-ban részt vesz a Mussolini vezette Olaszország második abesszin hadjáratában, és az etiópiai csatározásokból nem csupán büszke győztesként tér haza, hanem különleges ajándékot is hoz szeretteinek: egy Zerbal nevű fiatal nőt, akit édesapja, egy törzsfőnök, hálája jeléül adott rabszolgaként Silvestrinek, ugyanis a tiszt ráparancsolt a bennszülötteket halomra gyilkoló feketeinges különítmény tagjaira, hogy kíméljék meg az öregúr életét. Elio úgy véli, nagy tiszteletlenség lett volna visszautasítani a törzsfő ajándékát, de igen valószínű, hogy a döntését alaposan megkönnyítette ama tény, hogy Zerbal nem bányarém, hanem valódi bombanő. Az etióp rabszolga eleinte alig beszél olaszul, de távolról sem ostoba, és igen hamar jókora tudásanyagot szerez a fasiszta nagypolgárság léha mindennapjait illetően.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Legyen szó akár nagy költségvetésű klasszikusokról, mint például A bárányok hallgatnak, vagy akár olyan szégyentelen sexploitation alapművekről, mint a Russ Meyer (Akinek Hemingway fizette az első menetet) által rendezett Szuperszukák (Supervixens), személyes kedvenceim egyike, Charles Napier (Charlie angyala és a vagány szeszcsempész + Unaloműzés és szexpartner-vadászat CB-vel + A rendőr, aki nem ismer kegyelmet + Az Alien és a rendőr, aki dudálva csajozott be + Starsky, Hutch és a sátán boszorkányai) mindig egyformán magas színvonalon hozta a morózus kemény fickó figuráját. A B-vonal egyik legfelkapottabb színészének számító Napier hírnevének és profizmusának köszönhetően megannyi A-listás produkcióban is tiszteletét tehette mellékszereplőként, e munkái során pedig Hollywood legfőbb sztárjaival hozta össze a sors. Napier szinte mindenkivel megtalálta a közös hangot, ám emlékezetes kivételek is akadtak – az utóbbiak táborát erősítette a magyar mozirajongók körében is ikonként emlegetett Oscar-díjas Gregory Peck. Mackenna aranya, Ómen, Római vakáció, Ne bántsátok a feketerigót!, Moby Dick… Peck számos filmtörténeti jelentőségű alkotásban alakított akkorát, hogy méltán érezhette magát a legkiváltságosabb művészek közé tartozónak. Ebbe az idilli lelkiállapotba egyedül Charles Napier-nek sikerült alkalomadtán „belerondítania”…

Charles Napier A cselszövés című thrillerben

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.