Stuttgartban felettébb zavaró események zajlanak: éjszakánként egy jóképű vámpír látogatja a gyanútlan lakosságot, aki a férjeket megfojtja – ilyenkor láthatatlan ember üzemmódban ügyködik −, a nőknek pedig megcsapolja a vérét (ilyenkor pedig vagy látható, vagy nem; attól függően, hogy jobb vagy bal lábbal kelt fel aznap a koporsójából). Egy hiedelemkutatásban is járatos halottkém rögtön tudja, ki lehet a garázdálkodó: az 1886 óta vígan élőhalottkodó Winninger gróf, akinek történetesen pont Stuttgartban áll a kastélya, és 28 évente pár napra igencsak megszomjazik. A halottkém néhány rendőrrel el is megy ártalmatlanítani a vérszívó szörnyeteget, de a vámpír úgy helybenhagyja őket, hogy még a halottkém is halottkémre szorul a végén. A fürdésre vetemedő nők hullái egyre sokasodnak, az ügyet pedig egy ősöreg felügyelő kapja, akinek szent meggyőződése, hogy nem igazi vámpír az elkövető, hanem Winninger Spanyolországból hazatért szépfiú leszármazottja, Oblensky gróf, aki skizofrén vagy alkoholista... vagy mindkettő. A nemzetközi helyzet akkor fokozódik szinte elviselhetetlenné, amikor befut Oblensky menyasszonya, és a vámpír lakta kastély láttán úgy dönt, fürdik egyet benne...
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.