Sam, az orvostanhallgató igencsak szereti egyik laboratóriumi majmát, Shakmát, a gyakran dühbe guruló páviánt. Sam arrogáns és akarnok tanára, Sorensen professzor műtéti úton olyan szert fecskendez Shakma agyába, amely elvileg minimálisra csökkentheti a majom agresszióját, ám a páciens az altatásból való felébredése után sokkal indulatosabb, mint korábban, úgyhogy Sorensen megparancsolja Samnek, hogy szenderítse jobblétre Shakmát. Sam képtelen rávenni magát a számára kedves állat megölésére, ezért inkább hagyja benyugtatózva heverni, Sorensen pedig, aki immár holtnak hiszi Shakmát, bejelenti, hogy másnap boncolást végez rajta. Előtte azonban a prof hallgatóinak át kell esniük Sorensen rendhagyó csapatépítő tréningjén, amelyhez egyiküknek sem fűlik a foga.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

A középkorú, ám továbbra is igen vonzó Susan House azért érkezik Haitire, hogy végre megint összebújhasson rég nem látott diplomata férjével, Jackkel, aki nem más, mint a helyi brit konzul. Susant azonban nem a hitvese várja a kikötőben, hanem Inès, Jack titokzatoskodó házvezetőnője, aki történetesen szupermodell külsejű. A nem éppen proletár módra berendezett konzuli kúriában Susan megismerkedik Olgával, Jack húgával, aki nem sokban (vagy inkább semmiben sem) különbözik egy tüzelő szukától − folyton csak a szexen jár az esze, valamit állandóan jár a szája… és természetesen kizárólag a szexről tud beszélni.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Az 1880-as évek Angliájában járunk... Miközben a kollégái és betegei által egyaránt nagyra becsült Jekyll doktor egy újfajta érzéstelenítőt próbál létrehozni kokain és éter felhasználásával, óvatlan majmocskája, Charlie (aki egyszerre házi kedvenc és kísérleti alany) felborítja a befejezetlen csodaszert rejtő üvegcsét, amelynek tartalma így a levegőbe kerül, a derék orvos pedig belélegzi.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. 

Wes, a kissé naiv, ám talpraesett és jó humorú oklahomai legény azért érkezik Minneapolisba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait építészmérnök szakon. Ami a problémamegoldó képességét illetti, már rögtön az első napon „leteszi a névjegyét”: miután egy magát tanárnak kiadó csaló olcsó, ám végül elavult tartalmúnak bizonyuló régi tankönyveket sóz rá, Wes azáltal vesz elégtételt, hogy fellógatja a fickó autóját egy különösen nagy teherbírású fára, és csak azt követően engedi vissza az aszfaltra, hogy visszakapta a pénzét. Wes természetesen ettől még mindig nem számít rendezett anyagi hátterűnek, ezért önkéntes kísérleti nyúlnak jelentkezik a pszichológia szakosok laborjában.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

„Ha felismerjük végre, hogy minden ember őrült, egy csapásra világossá válik előttünk minden rejtély…” Eme idézet Mark Twaintől, az amerikai kulturális ikontól, a Tom Sawyer kalandjai, a Koldus és királyfi, valamint a Huckleberry Finn kalandjai szerzőjétől származik, és akár Brad F. Grinter rendező és Manny Dietz forgatókönyvíró is ihlethette volna – már ha Twain egy időgép révén megismerkedik velük. A híres tollforgató nem nélkülözte a humorérzéket, sőt fejlettel rendelkezett, úgyhogy valószínűleg harsány röhögésben tört ki, amikor egyik szintén elhunyt pályatársa azzal a hírrel lepte meg 1975-ben a kedvenc túlvilági kávézójukban, hogy a földi hívságok birodalmában a két fent említett fickó pikáns paranormális dráma szereplőjévé tette őt.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Louisianában kezdődik a történetünk, méghozzá 1928-ban... A kétes hírű Monroe családnak esze ágában sincs kiköltözni a házából, noha az már nem az ő tulajdonuk, hanem a Shreveporti Banké, amely felé eladósodtak. Amikor a helyi seriff és a kilakoltatók felszólítják Monroe-ékat az ingatlan elhagyására, tűzharc alakul ki, amelyben Monroe-ék odavesznek... vagy mégsem... 1942-ben Jake Rudd, a ravaszdi rókáéra emlékeztető mosolyú ingatlanügynök új lakókat üdvözöl a Monroe família egykori otthonában. Ben és Ruth Watkins a lehető legrokonszenvesebb ifjú házaspár; megunták a nagyvárosi nyüzsgést és békés vidéki életre szeretnék cserélni.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Marc Borel − aki egy betű híján Marc Porel, továbbá visszaeső szoknyapecér és hamiskártyás − a legutóbbi monte-carlói kiruccanása alatt egy amerikai gengszterfőnök, MacKee nejével szűrte össze a levet. MacKee úr nem szereti a fején éktelenkedő szarvakat, ezért megparancsolja embereinek, hogy likvidálják Marcot, aztán hozzák el neki tálcán a fejét, hogy a felesége megcsodálhassa, mi maradt a szeretőjéből. Marc a bűnözők fogságába esik, de mielőtt még a kobakját elválasztanák a testétől, kereket old a gengszterek autójával, bár nem jut messzire: a tengerbe zuhan vele, ám végül sikerül partra úsznia.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Jenny Davis, a süket 17 éves lány elszökik a szüleitől, és San Francisco hippik lakta városrészébe, Haight-Ashburybe buszozik, hogy megkeresse évek óta nem látott szobrász bátyját, Steve-et. A Haight szívében csellengve megismerkedik egy feltörekvő zenekar, a Mumblin’ Jim tagjaival, amelynek rámenős és kedves gitárosa, Stoney pártfogásába veszi. A visszafogott és félénk Jenny újdonsült barátai segítségével beilleszkedik a hippik közé, és fokozatosan rájön, hogy az élet itt sem fenékig tejfel és peace & love.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. 

Susan Stevenson, a gazdag üzletasszony és öccse, Arthur Weissenauer azért érkezik Pápua Új-Guineába (amely az angol szinkronban valamiért a Szabad Guinea nevet viseli), hogy megtalálja három hónappal korábban eltűnt férjét, a híres antropológust, dr. Henry Stevensont. Mivel a helyi hatóságok megtiltják nekik, hogy a dzsungelbe hatoljanak, valamint semmiféle segítséget nem akarnak biztosítani az expedícióhoz, Stevensonék Henry jó barátjához, az itt élő és szintén antropológus Edward Fosterhez fordulnak, aki úgy ismeri az őserdőt, mint a tenyerét, ráadásul sejti, pontosan hol kell keresni Henryt: a Matabara dzsungel túloldalán fekvő kis szigeten, azon belül is pedig a Ra-Rami hegyen.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

David Carradine (Charlie angyala és a vagány szeszcsempész + Kill Bill 1-2.), a rocksztári életmódot folytató és Tina Turnert védelmező filmsztár, 1975 decemberében ismerkedett meg Linda Anne Gilberttel, aki nem más volt, mint az amerikai Beatlesként emlegetett világhírű Byrds (Madarak) együttes énekes-gitáros alapítójának, Roger McGuinnek az elhidegült neje. David 1977-ben vezette Lindát oltár elé, az addig tartó időszak pedig a kitartó udvarlás jegyében telt Carradine úr számára. A színész 1976 márciusában impozáns Ferrarijával és lánya, az 1962-ben született Calista társaságában érkezett Linda aktuális házibulijára, ahol csak úgy hemzsegtek a poszthippi ellenkultúra zászlóvivői.

David Carradine rocker üzemmódban

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.