Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szörnyű felfedezést tesz: egyre több kamionos száguld a kaliforniai lejtőkről szakadékba, azonban nem közönséges közúti balesetekről van szó: a fickók egytől egyig Benny-rajongók, sőt: -függők. Benny ez esetben nem Benny Hillt vagy Benny Goodmant jelenti, hanem a benzedrin nevű illegális amfetamin beceneve, amelyet lassan 900 ezer USA-polgár szed marékszámra, ugyanis messze űzi a depressziót és úgy felpörgeti a fogyasztóit, hogy azok akár egy hétig sem bírnak nyugovóra térni. A kaliforniai kamionosok körében különösen népszerűvé vált ez a serkentő, méghozzá életkortól függetlenül, aminek következtében az öreg rókák a fiatalokkal versengve tömik magukba a Bennyt és csinálnak óriási hülyeségeket. Az FDA igazgatótanácsa elhatározza, hogy egyszer és mindenkorra felszámolja a kamionosoknak árusító tablettaüzérek hálózatát, ezért az összes kaliforniai szállítmányozó céghez beépített embereket küldenek, akik kezdő kamionsofőrnek adják ki magukat és lebuktatják a dílereket. Los Angelesben a rettenthetetlen Tom Kaylornak jut az előbb említett szerepkör.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Cora rendkívül szigorú erkölcsi elvek szerint éli az életét a férje, Albert gróf mellett: már négy éve házasok, de Albert még egyszer sem láthatta meztelenül, mert ha nagy ritkán szeretkezésre kerül a sor, Cora csakis vaksötétben hajlandó nekifogni. Ha azt is számításba vesszük, hogy a grófné az orális szexnek a gondolatától is undorodik, máris teljesebb képet kapunk arról, milyen sanyarúan telnek Albert mindennapjai a kacsalábon forgó villájában. Azonban a gróf úr türelme nem végtelen, és egy szép napon kész tények elé állítja a feleségét: vagy elmegy Jules-höz, a dőzsölő elit kedvenc lélekturkászához és kikezelteti magát a gátlásosságából, vagy máris kezdhet új eltartó után nézni…

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Az 1931. március 22-én született kanadai színészóriás, William Shatner (Kirk kapitány belevaló pionírfelesége + Amikor Kirk kapitány örömlányokhoz járt) a Star Trek sci-fi sorozat és mozifilmek Kirk kapitányaként generációk fantáziáját ejtette rabul, és nem csupán azt mutatta meg, hogyan sugározhatjuk fel magunkat egy idegen bolygó felszínéről az űrhajónk fedélzetére, de leendő tudósok százainak adott inspirációt, hogy olyan fába vágják képzeletbeli fejszéjüket, amilyenbe előttük senki sem merte. Ez utóbbi ténynek köszönhetően készülhetett 2005-ben kétrészes dokumentumfilm a Star Trek technikai fejlődésre gyakorolt hatásáról, amely a Hogyan változtatta meg William Shatner a világot (How William Shatner Changed The World) címet viseli. Shatner a számára dicsőséget és hírnevet hozó tudományos-fantasztikus tévésorozat készítésének idején vette fel első albumát. Az 1968-as The Transformed Man-en megaslágereket illesztett össze híres színpadi monológokkal (pl. Hamletével), azonban a lemezen egy hangjegynyit sem áriázott, hanem végig szövegelt a maga teátrális és önironikus stílusában, miközben minőségi vonós és fúvós szólamok szóltak a háttérben. Európában egy efféle húzásért az elvont gondolkodású értelmiségiek a következő Serge Gainsbourg-ként ünnepelték volna, az USA-ban viszont a közönség nem győzött hüledezni: „Mi ez a borzalom??? Shatner nem tud énekelni! Csak beszél!!!”

William Shatner a 60-as évekbeli Star Trek sorozat Kirk kapitányaként

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Chuck Brenner, a felelőtlen, mihaszna és alkoholista apa búcsúvacsorára készül elhanyagolt kislányával, Carrie-vel, valamint exfeleségével, Elaine-nel és annak új férjével, Daviddel. Elaine ugyanis még aznap éjszaka Los Angelesből Mexikóvárosba költözteti a családot, természetesen Chuck kivételével. A flegma fater jól tudja, hogy igen sokáig nem fogja látni a csemetéjét ezt követően, úgyhogy emlékezetes ajándékkal akar neki kedveskedni. Papa, mama és porontyuk betér hát egy áruházba, ahol a játékosztályon Chuck egy ritka baba után érdeklődik − mivel épp nincs készleten, az eladó motoros futárral hozat egyet a legközelebbi raktárból. Elaine-nek semmi kedve 15 percet várni, úgyhogy Carrie-t maga után vonszolva elindul Davidhez. 

FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Jennifer Baylor alacsony sorból származó 18 éves diáklány Nyugat-Virginiából, aki mentális problémákkal küzdő apjával együtt Kaliforniába költözött. Jennifer különleges, természetfelettinek számító adottsággal rendelkezik: képes kommunikálni a kígyókkal, amelyek lesik a parancsait, valamint az utasítására bárhol materializálódnak a semmiből. Jennifer papája, Luke, vallási fanatikus őrült, aki a lányát rendszeresen elvitte egy kígyófogdosó keresztény szekta istentiszteleteire, ahol Jennifer eleinte zajos sikert aratott, ám végül az akkor még csak hétéves parafenomén hüllőmanipulációs mutatványa rosszul sült el, és az egyik kígyó halálra marta a prédikátor kisfiát. Jenniferéknek ezután bizony szükségük volt némi levegőváltozásra, és meg sem álltak Los Angelesig, ahol Luke állatkereskedést nyitott, Jennifer pedig egy jóhírű lányiskola, a Green View ösztöndíjas diákja lett.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

London, 1972… Noha a keletről importált egzotikus guruk imádata 3-4 évvel korábban hágott tetőfokára, a kissé fáziskésésben lévő Krisnának is jut épp elég, New Age maszlaggal átverhető kliens a ködös albioni rockmuzsika és ellenkultúra fellegvárában. Krisnánk legújabb elkötelezett rajongója Elvire Irwing, az unatkozó helybéli arisztokrata, aki alig várja, hogy szellemi vezetője a hálóba is bevezesse. Krisna mellesleg sokféle okkult praktikában jártas: Néha csodafakírként gyűjti a pénzt (elég nehéz e minőségében elképzelni, elvégre impozáns izomkötegétől valószínűleg a strapabíróbb szöges ágyak is kilehelnék a lelküket), máskor az afrikai eredetű vudu szakértőjének pózában tetszeleg.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

A greenwoodi elmegyógyintézet egyik háborodott lakójának elege lesz a diliházi hétköznapokból, ezért egy ápolónő és az éjjeliőr likvidálása után kereket old – hogy kicsoda ő, arról a nézőknek fogalmuk sincs, ugyanis a kamera a nem látszó szökevény szemszögéből mutatja ezeket az eseményeket. Nem sokkal később egy környékbeli házaspár felfedezi, hogy valaki betört hozzájuk és ruhákat csent el a hálószobájukból. Ezt követően egy férfi megáll kék Austin Maxijával egy útszéli telefonfülkénél, azonban míg a hívását intézi, valaki beül az autója volánja mögé, majd amikor az Austin tulajdonosa kilép a fülkéből, az illető halálra gázolja. Másnap egy tipikus kisvárosi kocsmában a 30-as évei elején járó fiatalembernek, Stephen Slade-nek megakad a szeme egy csinos huszonéves nőn, Belle Adamsen. A lerobbant autójú Belle-nek egy kamionsofőr felajánlja, hogy elviszi valameddig, Stephen pedig tisztes távolságból követi őket a kocsijával… amely történetesen egy kék Austin Maxi.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Az 1930-as évek elején járunk... Gerard Villeneuve, a Velencében élő francia származású arisztokrata, olasz szeretőjét, a közelmúltban elhunyt gyönyörű Leonorát siratja, és közben olyan hangfelvételeket hallgat, amelyeken Leonora csábító malacságokat suttog neki. Gerard évtizedekkel korábban, a velencei karnevál forgatagában pillantotta meg először Leonorát, és a 18. századi dámának öltözött fiatal hölgy rögtön olyannyira felkeltette az érdeklődését, hogy nemes egyszerűséggel és némi nagyképűséggel Giacomo Casanovaként mutatkozott be neki, majd magáévá tette egy félreeső helyen. A nagy találkozás napját Gerard és Leonora azzal koronázta meg, hogy ellátogattak a „kozmikus testi örömöket” reklámozó Haunani ópiumbarlangjába, ahol aztán nem csupán alaposan kiütötték magukat, hanem vendéglátó úrnőjükkel is lebonyolítottak egy édeshármast.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

2021-ben járunk (abban a 2021-ben, amelyet Michael Carreras forgatókönyvíró 1969-ben elképzelt)… A hidegháborús versengés olyannyira meggyengítette és elfásította az USA-t és a Szovjetuniót, hogy a Hold benépesítését immár elsősorban a britek végzik, akik az égitest minden négyzetméterét igyekeznek régi jó szokásuk szerint gyarmatosítani. Azonban – akárcsak annak idején a vadnyugaton – nem csupán dolgos telepesek ügyködnek itt, hanem mindenféle nyerészkedők és kalandorok is. Az utóbbiak táborát erősíti a Kemp és Karminski alkotta duó, amely egy kétszemélyes high-tech guberáló kommandó: összegyűjtik a Hold felszínén talált vagy épp a közelében keringő „ócskavasat” (például szebb napokat látott műholdakat), és eladják a Holdvárosban (amennyiért tudják). Bill Kemp menő asztronautából züllött idáig: ő volt az első ember, aki a Marsra lépett, de aztán megindult a lejtőn…

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

A józan gondolkodású Dagmar Beyne húgával, a cseppet sem józan gondolkodású Ursulával érkezik Amalfi egyik tengerparti szállodájába. Dagmar célja az, hogy kellemesen kikapcsolódjon, és talán egy könnyed nyári románcot is összehozzon magának. Ursula sokkal „magasztosabb” tevékenységgel tölti az idejét: a mondabéli Kasszandra babérjaira tör, és költői választékossággal szörnyű események bekövetkeztét prognosztizálja, de, akárcsak legendás elődjének, neki sem akar hinni senki… eleinte. Dagmarék mamája egy híres színésznő, aki kiskorukban elhagyta őket, papájuk pedig egy depressziós muzsikus, aki öngyilkosságot követett el. A lányok bentlakásos iskolákban nőttek fel, ám míg Dagmar talpraesett fiatal nővé érett, addig Ursula az ESP képességével „megvert” parafenoménné, akinek a hétköznapi kommunikáció is tehertétel, ugyanis olvas a beszélgetőpartnerei gondolataiban. Mivel a lánytestvérek szálláshelyén olyasféle figurák leledzenek, akiknek a feje nem éppen Gandhi ihlette elméletekkel van tele, hanem válogatott mocskosságokkal, szegény Ursula ki sem mozdul a szobájából, Dagmar viszont vígan ismerkedik.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.