Az olasz mozi fénykorában − az 1960-as és 1970-es években − különösen nagy népszerűségnek örvendtek a több rövid történetet elmesélő szkeccsfilmek, amelyek közös jellemzője az volt, hogy általában pikáns és humoros módon tartottak görbe tükröt a sokakat foglalkoztató társadalmi problémáknak (osztályharc, a nők helyzete, lázadó ifjúság és maradi öregek konfliktusai), valamint a legnevesebb direktorok (Dino Risi, Mauro Bolognini, Lucio Fulci stb.) rendezték őket és a lehető legnagyobb sztárok (Vittorio Gassman, Monica Vitti, Ugo Tognazzi, Virna Lisi, Nino Manfredi, Gina Lollobrigida, Alberto Sordi és társaik) szerepeltek bennük. Bár 1976-ra a túltermelés miatt kissé kezdett megfáradni a műfaj, a Quelle strane occasioni képében pont ebben az évben született a zsáner egyik legélvezetesebb produktuma.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.