Fred Olen Ray (Az Alien és a rendőr, aki dudálva csajozott be + A bombanő és az egyszemű hipnotizőr), a Retrokult-favorit zsánerfilmes rendezők panteonjának oszlopos tagja az 1980-as évek második felében került bizalmas viszonyba a filmszerepei és drog- vagy épp alkoholmámorban okozott botrányai miatt egyaránt híres öntörvényű színésszel, David Carradine-nel (Charlie angyala és a vagány szeszcsempész + David Carradine és a hullarészeg „madár” + Tina Turner miatt vették őrizetbe David Carradine-t), akivel végül szomszédok lettek Los Angelesben. A közös hang megtalálása végül több közös produkciót is eredményezett (ezek közül a Tiszturak és a Megtorlás a magyar videotékák kínálatában is felbukkant), 1988 novemberének utolsó napján azonban a direktor lesújtó hírt kapott telefonon színészbarátja menyasszonyától, Gail Jensentől.
David Carradine és Fred Olen Ray a Megtorlás (Armed Response) című 1986-os akciófilmjük forgatásán
FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Gail közölte Freddel, hogy David imádott édesapja, John Carradine (Nőrabló majomember Kaliforniában + Holt örömlányok társasága + UFO-k, autószerelők és bombanők + Gyilkos macskanő Egyiptomból), november 27-én, a milánói kiruccanása során elhunyt, és nemrég hozták haza a holttestét Olaszországból. A hölgy azt is hozzátette, hogy David örülne, ha Fred családostul részt venne a John emlékére rendezett otthoni virrasztáson, amely a Hollywood Boulevard-i episzkopális templomban tartott gyászszertartás után kezdődik majd (Gail egy héttel a temetés után ugyanebben a templomban ment hozzá Davidhez). John Carradine, a minden idők 100 legjobb amerikai karakterszínésze között emlegetett horrorikon volt az egyik első világhírű sztár, akinek nem derogált Olen Ray-féle trash klasszikusban szerepelni, a rendező pedig kölyökkorától bálványozta a shakespeare-i figurákat és modern vámpírokat egyforma hitelességgel életre keltő művészt. Fred Olen Ray így emlékezett vissza Hell-Bent For Hollywood című 2024-es önéletrajzi kötetében arra, miféle furcsa dolog történt David Carradine villájában a kegyeletét lerovó vendégsereg távozása után:
Daviddel maradtam azt követően is, hogy a vendégek leléptek. Már nagyon be volt rúgva, amikor indítványozta, hogy menjünk vissza az apjához a nappaliba. John ugyanis ott feküdt zárt koporsóban, amíg másnap el nem hamvasztották. Együttes erővel felfeszítettük a koporsó tetejét, mert David még utoljára látni akarta a papáját. John rendkívül furcsa látványt nyújtott: az arca szinte megfiatalodott, a két karja viszont hiányzott, úgyhogy a zakója üres ujjait begyűrték a háta alá. David azt mondta, a milánói orvosok vágták le John karjait, hogy tanulmányozhassák az ízületi gyulladást, amelytől éveken át szenvedett. Pezsgőt bontottunk, ittunk egyet John emlékére, aztán David az üveg majdnem teljes tartalmát az apjára locsolta, amit kissé szokatlannak véltem. Az meg egyenesen hátborzongató volt számomra, hogy John ugyanazt a tweedzakót viselte a koporsóban, amelyet első közös munkánk alkalmával, A sírbolt című Indiana Jones-utánzat filmem forgatásán hordott. Egyébként semmi sem igaz abból a gyakran mesélt anekdotából, hogy John azt követően lehelte ki a lelkét, hogy élemedett kora ellenére megmászta a milánói Duomo katedrális 328 lépcsőfokát: a Carradine-klán találta ki a sztorit a szenzációhajhász sajtónak. John az élete utolsó évében már járni is alig tudott, de ha kamera elé botorkált, még ekkoriban is tökéletes alakítást nyújtott.
John Carradine a koporsójában is viselt zakójában és Fred Olen Ray társaságában A sírbolt (The Tomb) 1986-os forgatásán
Ráadás:
„Átharaptam a pasim nyakát… akarom mondani: megvágtam a fogkefémmel a szám szélét.”
„Na ne lódíts, gonosz nősténydémon!” David Carradine-t a Fred Olen Ray rendezte Evil Toons-ban sem lehetett átverni
