Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

Halál és élvhajhászat Velencében

Alla ricerca del piacere (1972)

2024. szeptember 07. - Teakbois

Greta Franklin, az ifjú és enyhén szólva bombázó külsejű titkárnő Velence lagúnarégiójának egyik festői szépségű magánszigetére érkezik, hogy híres honfitársa, a nagyvilági playboy író, Richard Stuart alkalmazásába álljon és legépelje annak „fejben készülő” új regényét. Amint becsukódik Greta mögött a kívülről nyomasztó látványt nyújtó, viszont kitűnő ízléssel berendezett villa ajtaja, megtudja, hogy Stuarték spagettiwesternekbe illően kíméletlen arcú inasa sohasem tölti az épületben az éjszakát; Richard és rámenős felesége, Eleanora, ugyanis esténként olyan házibulikat rendez, amelyeket mindenképp el akar rejteni a kíváncsi proletártekintetek elől.

alla_ricerca_del_piacere_1972.jpg

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. 

Ne kerteljünk: a nappal kifogástalan modorú (és öltözködésű) Richard és folyamatosan végzetes vonzerőt sugárzó neje perverz disznók, akik biszexuálisnak tűnő barátaik és barátnőik társaságában párcsere-programmal múlatják (és mulatják el) azt a drága időt, amelyben a Sade márki tollforgatói babérjaira törő Richard még több bestsellert írhatna. Greta már rögtön az első estén ízelítőt kap úrnője kedvteléseiből: miután szinte halálra rémül az őt vetkőzés közben a kertből kukkoló nagydarab szellemi fogyatékos halász, Rocco megpillantásától, Eleanora nyugtatóképp kábító/csábítószert csempész a poharába. Amint a titkárnők gyöngye teljesen magatehetetlenné válik, a ház úrnője egy kiadósat szeretkezik vele.

vlcsnap-2021-08-24-15h01m35s310.pngÚj titkárnő a láthatáron (Greta Franklin, azaz Barbara Bouchet) 

vlcsnap-2021-08-24-15h00m59s320.png

Eleanora Stuart, a végzet kérlelhetetlen asszonyának szerepében: Rosalba Neri

vlcsnap-2021-08-24-15h03m19s906.png

Drog a pohárban, szex az ágyban… (Barbara Bouchet és Rosalba Neri)

Stuarték soron következő partiján már az egyre inkább munkaadói hatása alá kerülő Greta is részt vesz, és őszinte megrökönyödéssel konstatálja, hogy a háziak által a muri fénypontjaként vetített amatőr szexfilmben leszbikus szeretője, Sally Reece is felbukkan. Sally volt Greta elődje Stuartéknál, és a közelmúltban nyomtalanul eltűnt. A friss titkárnő természetesen nem árulja el vendéglátóinak, valójában miért vállalt náluk munkát: hogy kiderítse, mi történt szerelmével.

vlcsnap-2021-08-24-15h06m52s301.png

Pipihúsra ácsingózó vacsoravendégek (baloldalt Dino Mele, aki 1968-ban Charles Bronson kamaszkori énje volt a titkárnők helyett pincérnőket zaklató Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugatjában)

Másnap a Richard által Gretának diktált új regény egyre inkább olyan jelleget kezd ölteni, mintha Sally szomorú végzetéről szólna (meztelen holttestét egy titokzatos alak a nádasba hajítja csónakjából), sőt az író egy új szereplőt is bemutat: az eltűnt ifjú hölgy után kutató barátnőt, aki könnyedén megütheti a bokáját… sőt el is halálozhat az ütéstől. Richard szemtelensége nem ismer határt, és ekképp akarja Greta tudomására hozni, hogy ő a tettes? Vagy a gátlástalan Eleanora ölte meg Sallyt? Esetleg a lakáj, akivel senki sem akarna összefutni egy sötét sikátorban? Vagy az együgyű, ám hirtelen haragú és Richard elmondása szerint folyton kanos halász? A rejtély megoldásra vár, a gyönyörű Gretára pedig megannyi veszély leselkedik…

vlcsnap-2021-08-24-15h11m02s956.pngA vadkacsavadászat könnyedén embervadászattá fajulhat (Barbara Bouchet és Farley Granger a hullát rejtő nádasban) 

Az 1970-es évek legnépszerűbb olasz filmes exportcikkei közé tartoztak az úgynevezett giallók (a forgatókönyvük alapját képező filléres, sárga borítójú krimiregényekről kapták a nevüket), amelyek a hitchcocki feszültségteremtést és csavaros történetvezetést kellő adag erotikával és erőszakkal kombinálták. A műfaj legszennyezettebb bugyrából mászott elő Silvio Amadio (Szexi és fotogén vagyok!) moráltalanságában is szívdöglesztő mozgóképes remeklése, az 1972-es Alla ricerca del piacere (A gyönyör nyomában) is. A nőcsábász hírében álló rendező (éveken át Gloria Guida, az olasz erotikus filmek egyik legfőbb sztárja volt az élettársa) olyan elegyet kotyvasztott ki, amely nem csupán Alfred Hitchcock vegykonyhájából lopott összetevőket tartalmaz, de a már említett Sade márki cinizmusát és a világ legveszélyesebb „filmteremtőjének” titulált hispán Jess Franco erőszakba torkolló erotikáját is magába olvasztotta.

vlcsnap-2021-08-24-15h05m16s020.pngRosalba Neri, akinek elég csak a szemébe nézni... 

Az atmoszférateremtés oroszlánrésze a kitűnő operatőr (Aldo Giordani) mellett a jól összeválogatott szereplőgárdára hárult, és Amadio igen szerencsésnek érezhette magát, hogy két olyan hősnőt sikerült „kifognia”, aki nem csupán szégyenérzet nélkül vált meg a ruháitól, de színésznőként is elsőrangúnak bizonyult. Az erkölcstelen Eleanora Stuart szerepét eredetileg a legtöbbet pucérkodó itáliai dívának, a pár évvel később mindenre kapható modellt alakító Edwige Fenechnek szánták, ő azonban egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta elvállalni a feladatot, úgyhogy az olasz horrorfilmek királynője, Rosalba Neri (Az ördög nászéjszakája) kapta meg, aki ezúttal sem okoz csalódást: a tekintete végig arról árulkodik, hogy ugyanúgy képes bármiféle aljasságra, mint a legmerészebb szexuális praktikák bevetésére. Neri annak idején még a világhírű New York-i Actors Stúdióba is meghívást kapott (itt tanulta a szakma fortélyait Al Pacino és a szexmániás guruként is kiváló Marlon Brando), ám esze ágában sem volt elhagyni szeretett hazáját, úgyhogy ahelyett, hogy némi képzés után mondjuk szirupos amerikai romantikus filmekben domborított volna, inkább „televetkőzte” és „telegonoszkodta” a legjobb olasz zsánerfilmeket.

vlcsnap-2021-08-24-15h02m06s632.pngBarbara Bouchet, a legprofibb gyanútlanka 

A Stuarték által behálózott naiv Greta Franklint a formás Barbara Bouchet (Barbara Bouchet, a legszexibb apátnő) formálta meg, akit Bärbel Gutscher néven és németként anyakönyveztek, majd felcseperedvén az USA-ban franciás hangzású művésznévvel kezdett érvényesülni (Playboy-fotók 1965-ben, aprócska szerep a Casino Royale első filmváltozatában 1967-ben), hogy aztán 1970-ben olasz földön váljon az egyik legkeresettebb színésznővé. Specialitásai közé tartozott „az ijedt szőke pozitív hősnő” szerepköre, de akkor sem vallott szégyent, ha ellentmondásosabb figurákat kellett életre keltenie. A hírhedten barátságos és közvetlen Barbara Bouchet fiát is jól ismerik az olaszok: Alessandro Borghese napjaink egyik népszerű tévés szakácsa.

vlcsnap-2021-08-24-15h02m30s867.pngA legszebben öltözködő, legjóképűbb és legperverzebb férfi Velencében: a Richard Stuartként brillírozó Farley Granger 

A Sade márki reinkarnációjának tekinthető, egyszerre szofisztikált és degenerált írót, Richard Stuartot a New York-i színpadok sztárja, Farley Granger alakította, akinek két Hitchcock-film főszerepe hozta meg a világhírt: az 1948-as A kötélben pusztán heccből megfojtja egy barátját, az 1951-es Idegenek a vonatonban pedig ő az a teniszbajnok, aki kutyaszorítóba kerül, miután gyilkos ismerőse az akarata ellenére megszabadítja a feleségétől. Granger a hitchcocki munkák hatására snájdig katonatisztet játszhatott Luchino Visconti Érzelem című 1954-es drámájában, ám az 1960-as évekre „50-es évekbeli szép szál férfi” megjelenése teljesen ódivatúvá tette, úgyhogy az egyre hippisebb hollywoodi miliőben már nem kapott a tehetségéhez méltó filmszerepeket.

vlcsnap-2021-08-24-15h02m01s349.pngGyönyörű sál és feslett erkölcs: Farley Granger romlottan urizál

1970-ben Granger négy esztendőre Rómába költözött, ahol minden egykori Hitchcock-színészt tárt karokkal vártak a giallókat gyártó producerek, majd csalódottan visszatért hazájába és a Broadway világot jelentő deszkáira. A 2011-ben elhunyt művész Include Me Out című 2007-es önéletrajzi kötetében csupán néhány sort szentel itáliai kitérőjének, és az ott készített filmjeit egytől egyig említésre sem méltó fércműveknek nevezi. A Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével forgatott 1970-es Az ördög jobb és bal kezéről (amelyben elegáns cowboy főgonoszként tette tiszteletét) ugyan megjegyzi, hogy minden idők egyik legnagyobb olasz kasszasikerének számít, de még erről is az  a véleménye, hogy minőség szempontjából olyan, „mint egy bugyuta képregény egy nagyregényhez képest”. Noha Granger kétségkívül megvetette az olaszországi munkásságát (valószínűleg az USA-ban megszokott sztárgázsik elmaradása is közrejátszott ebben), tagadhatatlan, hogy az itáliai filmjei sokkal érdekesebb alakításokra kínáltak neki lehetőséget, mint az amerikaiak (beleértve a két legendás Hitchcock-művet is). Farley Granger lenyűgözően romlott és kifinomult az Alla ricerca del piacere-ben, az egyetemes filmtörténet egyértelműen sokkal szegényebb volna eme teljesítménye nélkül.

vlcsnap-2021-08-24-15h09m30s530.png

Sally és Greta a vízesésnél esnek egymásnak (Patrizia Viotti és Barbara Bouchet)

Silvio Amadio az a fajta profi „munkásember” rendező volt, aki magabiztosan csusszant át egyik zsánerből a másikba (a cikkem témáját képező fülledt erotikájú thriller mellett spagettiwestern, ókori erőemberes kalandfilm és persze szexvígjáték is akad a filmográfiájában), és igencsak nyilvánvaló, hogy az Alla ricerca del piacere készítése közben nem a vérontás minél sokkolóbb ábrázolása vagy a hitchcocki cselekményszövés menete izgatta: Silviónk igazi szoknyapecérként a filmje mára kultikussá nemesedett leszbikus jeleneteinek elkészítését élvezhette a leginkább (az egyik a pár bekezdéssel korábban említett drogmámoros légyott, a másik egy flashback Greta és Sally csobogó vízeséssel „tarkított” kölcsönös örömszerzéséről). A feltevésemet mi sem bizonyítja jobban, mint ama tény, hogy Amadio mindkettőt lassított felvételként mutatja meg nekünk, hadd tartsanak minél hosszabb ideig…

vlcsnap-2021-08-24-15h13m34s140.png„Csodálattal adózom a feleségem színlelési tehetségének, téged viszont szerelemmel szeretlek az őszinteségedért” (Barbara Bouchet és Farley Granger)

vlcsnap-2021-08-24-15h14m15s759.png

„Rocco a legostobább és legpotensebb férfi, akit ismerek” (Petar Martinovich és Rosalba Neri)

A 70-es évek eleji dúsgazdag és dekadens velenceiek sötét titkokkal terhelt mindennapjait elénk táró alkotás nem csupán vizuális értelemben vívott ki magának előkelő helyet a giallo-rajongók toplistáin, de fülbemászó soundtrack-je okán is, amelyet a II. világháborút nácipusztító partizánként végigharcoló Teo Usuelli komponált. Usuelli a botrányfilmjeiről híres Marco Ferreri (A nagy zabálás, Az utolsó asszony) egyik kedvenc alkotótársa volt, összesen nyolc filmzenét írt neki (köztük a Dillinger halott című egzisztencialista szatíráét). Az Alla ricerca del piacere-hez olyan bódító tételeket sikerült kreálnia, amelyek a hallójárataink mellett az agyunk „szexközpontját” is alaposan kezelésbe veszik. A film legzüllöttebb jelenetei alatt felcsendülő, repetitív Piacere Sequence, M36 olyannyira a popkulturális kánon részévé vált a „hanyatló” nyugaton, hogy még Joel és Ethan Coen híres 1998-as bűnügyi komédiájában, A nagy Lebowskiban is terítékre kerül.

Kiknek ajánlom az Alla ricerca del piacere-t? Elsősorban kezdő és haladó giallo-mániákusoknak, másrészt a komfortzónájukból kimozdulni képes „hitchcockistáknak”. És persze mindenkinek, aki egy csipetnyi retro különlegességre vágyik.

vlcsnap-2021-08-24-15h05m53s373.png

Búcsúzóul: Barbara Bouchet hátulnézetből

MÉG TÖBB TEAKBOIS-FÉLE RETRO:

„Tönkreszexeltétek a karrieremet!” (18+)

Ahol egyetlen masszőz sincs biztonságban (18+)

Pávián a kék lagúna szívtiprója ellen (18+)

Züllött motorosok orgiája (18+)

Kastélyt örököltünk a sátántól! (18+)

Zombikkal állok bosszút a szerelmemért! (18+)

Jézus Krisztus westernsztár (18+)

A seriff és az áldozatszámláló gyilkos (18+)

Sophia Loren, a legszebb taxisofőr (18+)

Charlie angyala és a vagány szeszcsempész (18+)

A színész, aki emberrablónak adta ki magát (18+)

Zoltán, Drakula kutyája (18+)

A feminista bombanő, aki macsó rendőrt szeretett (18+)

Donald Sutherland, a legveszélyesebb apa (18+)

Barbara Bouchet, a legszexibb apátnő (18+)

„Szexi és fotogén vagyok!” (18+)

Az ördög nászéjszakája (18+)

A Playboy-modell és a szemtanú (18+)

Szexi és fotogén vagyok! (18+)

Ne szexelj az etruszk sírban! (18+)

Emberi fül a szexi topmodell hűtőjében (18+)

Gioia halálosan szexi fotói (18+)

Ursula és Dagmar fülledt vakációja (18+)

Deborah édes teste (18+)

A szomszéd nője mindig vonzóbb (18+)

Villamosszéktől a vizespólós szépségversenyig (18+)

Bombanők, halálfejesek és egy dühös pávián (18+)

Stefania Sandrelli: Egy ágyban és agyban az ördöggel (18+)

Füstölgő Magnum és tomboló düh (18+)

Mindenre kapható modellek életveszélyben (18+)

James Bond kedvese az óriásaligátor ellen (18+)

Ursula Andress: Bombanő a kannibál isten hegyén (18+)

A riksás, a sztriptíztáncosnő és a boszorkány (18+)

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr3716669252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása