Az 1959. január 22-én született Linda Blair (A nővér és a szexuális ragadozó + Amikor Emmanuelle a Stasi foglyaként gonoszkodott) akkor vált popkulturális ikonná, amikor még gyerekszínészként megkapta William Friedkin (Portyán) 1973-ban bemutatott legendás horrorfilmje, Az ördögűző sátáni megszállottságtól sújtott kislányának a szerepét. Blair Golden Globe-díjat nyert félelmetesen hiteles alakításával (amelynek szerves részét képezi minden idők leghírhedtebb mozgóképes hányása), valamint Oscar-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriájában. Blair a hirtelen jött népszerűségére alapozva sem tudott A-listás hollywoodi karriert építeni, és bár vele készült el Az ördögűző második része is, felnőttként már szinte csak B-vonalas zsánerfilmekben kapott lehetőséget a bizonyításra – ezekben viszont mindig kiválóan teljesített. Az első ördögűzős filmjének premierje után Linda Blair a celebpartik, valamint a 70-es és 80-as évek legmenőbb rockzenekarainak backstage vendége lett. Némelyik rocksztárral össze is bútorozott pár hónapra vagy évre: Az ördögűző 2. – Az eretnek forgatásának idején például a Deep Purple egykori basszusgitáros-énekesével, Glenn Hughes-zal szűrte össze a levet.
Linda Blair és Glenn Hughes 1976-ban
FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Hughes 2011-ben megjelent önéletrajzi kötetében (Glenn Hughes: The Autobiography) részletesen vall a Linda Blairhez fűződő kapcsolatáról. A Deep Purple 1976-os felbomlása után a rocksztár újjáalakította Trapeze nevű zenekarát, amellyel az előbb említett év augusztusában amerikai turnéra indult. Hughes ekkoriban nem leledzett épp irigylésre méltó egészségi állapotban: szakított a barátnőjével, és bár elkezdett dolgozni Play Me Out című első szólóalbumán, az ideje nagy részét kokainozással töltötte, amelyben méltó tettestársra lelt jó barátja, David Bowie személyében. A Trapeze-turné startolása előtt Hughest felhívta Deep Purple-béli zenésztársa, Tommy Bolin gitáros, aki közölte vele, hogy exbarátnője, az ekkor már horrorsztár Linda Blair nemsokára New Yorkba utazik Az ördögűző 2. forgatására, és előtte szívesen ellátogatna a Trapeze St. Louis-i fellépésére, valamint utána megismerkedne Hughes-zal, akiért őszintén rajong. Hughesnak semmi kifogása nem volt a találkozó ellen, arra viszont nem számított, hogy Linda a telefonbeszélgetés másnapján kopogtatni fog Los Angeles-i otthonának ajtaján, és nemes egyszerűséggel beköltözik hozzá:
Linda másnap reggel ott állt az ajtóm előtt egy nyereggel a kezében: mint kiderült, imád lovagolni, és sehová sem utazik ehhez szükséges felszerelés nélkül. Beinvitáltam, és kezdetét vette a viszonyunk. Ennyi történt, semmiféle romantikus ismerkedés nem előzte meg. Nem sokkal Linda érkezése előtt hozott a dílerem egy nagyobb adag fehér port, amely aztán igen hamar el is fogyott, mivel Linda megátalkodottabb kokainista volt még nálam is. Linda az anyjával lakott Beverly Hillsben, és gyakran felugrottam hozzájuk. A kokain paranoiássá teszi az embert, és bár Linda mamájának semmi kifogása nem volt ellenem, bebeszéltem magamnak, hogy bármikor feljelenthet, amiért 25 éves létemre a 17 éves lányával járok. Ráadásul Linda egyre gondatlanabbul viselkedett. Akkor telt be a pohár, amikor már az autóban sem bírta ki kokain nélkül: épp a Sunset Boulevard-on száguldottunk végig, amikor elővette a szívószálját meg az adagját, mert szippantani támadt kedve menet közben. Rögtön arra gondoltam, ha most megállít egy rendőr, nekem annyi. Úgyhogy pár nap múlva faképnél hagytam Lindát, aki szerintem ezt máig nem bocsátotta meg nekem, és összejöttem Karen Ulibarrival, aki szintén Tommy Bolin exbarátnője volt – és ugyancsak drogfüggő. A balsejtelmeim egyébként beigazolódtak: néhány héttel az autós élményünk után Linda lakásán több kiló kokaint találtak egy razzia során, de az ügyvédei elérték, hogy ne kelljen börtönbe vonulnia.
Linda Blair és Glenn Hughes
Linda Blair Az ördögűző 2. – Az eretnek című filmben
Linda Blair a Playboy magazin amerikai kiadásának 1982. októberi számában
Ráadás:
Glenn Hughes és Tommy Bolin egyik Deep Purple-béli közös produkciója
Glenn Hughes Trapeze-béli slágereinek egyike
Glenn Hughes első szólóalbumának egyik remek dala
