Floyd, a peches autótolvaj hathónapnyi sitten üldögélés után szabadul egy montréali börtönből, de az első útja nem a munkaközvetítő irodába vezet, hanem régi bűntársához, Joe-hoz, akivel aztán nem vesztegetik az időt, és maszkot öltve kirabolnak egy ékszerboltot. Sajnos a számításukba némi hiba csúszik, mert először kénytelenek lelőni a bolt egyik kuncsaftját, aztán két rendőrautó elől kell kereket oldaniuk. Floyd Fordja gyorsabbnak bizonyul a zsaruk járgányainál, a megpattanást követően pedig antihőseink elköszönnek egymástól: az amerikai Floyd szabadlábra helyezésének egyik feltétele az volt, hogy 48 órán belül visszatakarodik az USA-ba, másrészt nem árt külön folytatni a menekülést, hiszen a rendőrök két együtt kocsizkázó fickót keresnek. Noha Joe a rablás ötletgazdája, nem tűnik korszakos géniusznak, mivel a teljes, 500 ezer amerikai dollár értékű zsákmányt Floydra bízza, mondván, majd a maine-i Newportban összefutnak, és akkor feleznek.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Floyd vidáman száguld Newport felé a jeges országúton, azonban amikor felcsendül a kedvenc dala a rádióban, figyelmetlenségében kisodródik, és tönkreteszi az autója futóművét. Gyalogosan kénytelen hát továbbhaladni, de végül annyira elfárad, hogy a még Kanadában lévő határ menti motelben, az Utolsó Esélyben (Last Chance) kivesz egy szobát, ahol hatalmasat pihenne… ha nem figyelne fel már a megérkezésekor a tulaj szép feleségére, az unatkozó Michelle-re. Michelle-nek elég csak szépen megrezegtetnie a szempilláit, és Floyd máris magasról tojik a Newportban várakozó Joe-ra, mert immár kizárólag az érdekli, mi(lyen) lehet Michelle szoknyája alatt. Michelle igencsak szemrevaló mostohalánya, Emily egy helyi fakabáttal, Alberttel jár, aki rögtön megérzi Floydon a sittszagot, de amikor már éppen megszorongatná az idegent egy halom kínos kérdéssel, azt a (fals) hírt kapja kollégáitól, hogy elfogták a két feltételezett ékszertolvajt. Floyd megkönnyebbülten fellélegezne, de újabb csapás éri a pszichéjét: Joe arra gyanakszik, hogy a társa magának akarja az egész zsákmányt, ezért nem jelent meg a találkán, úgyhogy telefonon közli Floyddal, hogy elindul a motelbe. És ami még ennél is rosszabb: miután Floyd végre kihentergi magát Michelle-lel, csak hűlt helyén találja a motelbéli ágya matracába rejtett ékszereknek. Vajon ki lopott a tolvajtól? Michelle? Fred, Michelle féltékeny férje? Jack, az autószerelő, aki korábban Michelle szeretője volt, és nem örül, hogy Floyd átvette a helyét? Netán az orrát előszeretettel mások dolgába ütő Emily? Vagy a szobalány? Hamarosan betoppan Joe, akinek viszket az ujja a ravaszon…
Két fickó ékszerüzletbe indul…
… de eszük ágában sincs fizetni az árukészletért
„Egész jó sofőr vagyok, Joe!”
„Csak az a baj, ha meghallom a kedvenc nótámat, máris tönkrevágom a járgányt.”
„Lássuk, van-e szabad szoba az Utolsó Esélyben!”
„A tulaj felesége roppant rokonszenvesnek tűnik.”
„Ki az új sofőröd, mostohamami? Csúnya bűnözőképe van. Nem akarod, hogy Albert lekérdezze az adatait?”
„A magad dolgával törődj, szívem csücske!”
„Vérbeli nagyvárosi fajankóra cseréltél le, Michelle. Azt már tudjuk, hogy pocsékul vezet, de lefogadom, hogy a motorháztető alatt sem ismeri ki magát úgy, mint én.”
„A testemen remekül kiismeri magát… veled ellentétben, Jack.”
Maurizio Lucidi olyan világhírű olasz komédiák vágójaként kezdte a karrierjét, mint a Dino Risi (Meztelennek látok minden nőt!) által rendezett Előzés és a Szörnyetegek, amelyekben olyan kiválóságok brillíroztak, mint Vittorio Gassman, Jean-Louis Trintignant (A szomszéd nője mindig vonzóbb + A megalkuvó) Ugo Tognazzi (Nászéjszaka a börtönben + A macska és a fogadást elvesztő cicababa + Őrült nők ketrece + A nagy zabálás) és Lando Buzzanca (Olyan rabszolgám van, amilyen neked nincs!), rendezőként pedig 1965-től hallatott magáról. A magyar nézők számára legismertebb munkái direktori minőségében A szicíliai kereszt − kiváló maffiakrimi Roger Moore (Amikor James Bond törpéjét letartóztatták) és Stacy Keach (Bombanő a kannibál isten hegyén) főszereplésével −, valamint a Vadnyugati Casanova című habkönnyű western-vígjáték Bud Spencerrel és Jack Palance-szel (Fekete Éva, a legszebb kígyóbűvölő + A brit Marilyn Monroe és az afrikai bálvány + Zsarubosszú a sztriptízbárban + Justine). Lucidi 1973-ban rukkolt elő a kanadai helyszíneken forgatott Az utolsó eséllyel (L’ultima chance), amely pont úgy kezdődik, mintha valamelyik Steve McQueen-akciófilm utánzata lenne, de 15 perc elteltével már A postás mindig kétszer csenget című fülledt hangulatú bűnügyi dráma szellemében folytatódik. (Érdemes megemlíteni, hogy a Michelle felszarvazott férjét megformáló Massimo Girotti pont A postás mindig kétszer csenget alapjául szolgáló regény 1943-as olasz filmváltozatának főszereplőjeként futott be.) Az utolsó esély korabeli vonzerejét elsősorban az jelentette, hogy a 60-as évek egyik legfőbb női szexszimbólumát, a Bond-lány Ursula Andresst (Ursula Andress és a gyilkos villámcsapás) Michelle-ként együtt szerepeltették benne a 70-es évek egyik legnépszerűbb férfi szexszimbólumával, a Floydot alakító Fabio Testivel (A Ferramonti-örökség). A mellékszerepeket is tapasztalt profikra bízták: Joe-t a mindig elsőrangú Eli Wallach (A Jó, a Rossz és a Csúf), Jacket az olasz zsánerfilmes legenda, Renato Rossini (alias Howard Ross − A New York-i hasfelmetsző), Emilyt a Beatles-dobos Ringo Starr bájos felesége, Barbara Bach (James Bond kedvese az óriásaligátor ellen), Albertet pedig Carlo De Mejo (Teoréma) játszotta. A forgatókönyv Franco Enna krimiregénye alapján készült, hazánk büszkesége, Pogány Gábor (Barbara Bouchet, a legszexibb apátnő) operatőr pedig rendkívül érzékletesen fényképezte a behavazott tájakat és a motelszobában fellángoló forró szenvedélyt. Az utolsó esély furcsa koktélt képez: olasz ízű kanadai thriller, amely az amerikai noir műfaj kliséit vonultatja fel naiv, ám rovott múltú főhőstől kezdve a végzet titokzatos asszonyán át a szadista főgonoszig. Nyers erőszak és hátborzongató feszültségkeltés helyett inkább a bűneset emberi tényezőire koncentrál, úgyhogy kellemes kikapcsolódást nyújthat azoknak, akik a thrillereket szinte vértelenül, viszont tekintélyes mennyiségű lélektannal megfejelve szeretik fogyasztani.
„A drágakövek a gyomromban lennének a legbiztosabb helyen, de inkább a matrac alá dugom őket, elvégre rém intelligens vagyok.”
„Mondd csak, drágám: lefeküdtél a legújabb vendégünkkel?”
„Dehogyis, Fred! Hogy te miket gondolsz rólam!”
„Váltsuk valóra azt, amitől retteg a férjed!”
„Joe? Bocs, hogy napok óta kések a találkozónkról. Sajnos szerelmes lettem.”
„A szerelem öl, butít, és nyomorba dönt. Ha csak téged, azt nem bánom, de ha én is megiszom a levét, akkor morcos leszek.”
„Mindig is óvtam tőled a papát, Michelle, de nem hallgatott rám…”
„Mondhatnám, hogy előbb-utóbb megszoksz majd engem, Emily, de előbb szököm meg, mint hogy ez bekövetkezne.”
„Gyanús elemek gyanúsakat csinálnak mostanság mifelénk, de nem tudják, hogy egy Columbo veszett el bennem… aki hamarosan meg fog kerülni!”
Ráadás:
Az utolsó esély Luis Bacalov (A végzet asszonya Bejrútban) által komponált betétdala
Fabio Testi és Ursula Andress Az utolsó esély forgatásán olyannyira megtalálták a közös hangot, hogy a való életben is egy párt alkottak utána, amíg Ursula újabb legény után nem nézett
