Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

David Hemmings: Nagyítás helyett nagy ivás és rock

2024. április 13. - Teakbois

David Hemmingset (A mozgássérült bombanő és az ékszertolvaj + Az ördög szeme) Michelangelo Antonioni (A kaland + Vörös sivatag + Zabriskie Point) popkulturális szempontból vízválasztó 1966-os filmje, a Nagyítás tette világszerte ismertté: az ifjú és roppant tehetséges brit színész e mű hatására néhány hónapra a felső tízezer partijainak népszerű vendége lett, egy évvel később pedig már Hollywoodban tartózkodott, azt remélve, hogy ott valaki megkínálja a következő, még nagyobb sztárságot hozó szereppel. Miközben az áhított felkérésre várt, Hemmings − aki nagykanállal falta az életet és több kőkemény alkoholistának való italmennyiséget fogyasztott naponta – rendkívül hasznos módon ütötte el az időt: a Daisy nevű mulatóba például Dylan Thomas-szavalóestet szervezett magának, amely végül kisebb botrányba torkollott, ugyanis Stuart Whitman (Fekete Emanuelle Venezuelában + Füstölgő Magnum és tomboló düh + Gyilkos macskanő Egyiptomból + Naiv hippilány a kannibál házában) egy jobbhoroggal kiütötte, miután Davidünk egyenesen a színpadról rányomult a színészkollégája barátnőjére. Egy kevésbé zűrös hollywoodi napon Hemmings úr ráébredt, mi a legmegfelelőbb módja annak, hogy két forgatás között is „releváns” maradjon 1967 hippiktől hangos évében: rocklemezt kell késztenie énekesi minőségben.

hemmings_24.jpegDavid Hemmings kalapot választ

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Hemmings ekkor már nem számított kezdő dalnoknak: 12 éves korában az iskolája gyerekkórusának fiúszopránja volt, szép hangjára pedig a neves komponista, Benjamin Britten is felfigyelt, aki aztán pártfogásába vette és saját zenés darabjaiban szerepeltette. Amikor azonban az ifjú titán mutálni kezdett, Britten nem csupán kirúgta a darabjaiból, hanem olyannyira elvesztette iránta az érdeklődését, hogy szóba sem állt vele többé. Ezek után Hemmings enyhén szólva nem akart többé énekesként érvényesülni, ám 1967-es hollywoodi tartózkodása idején újdonsült szesztestvérei, a Byrds együttes oszlopos tagjai, Gene Clark énekes-gitáros (David Carradine és a hullarészeg „madár”), Roger McGuinn énekes-gitáros és Chris Hillman basszusgitáros meggyőzték arról, hogy a Nagyítást igencsak kedvelő hippik még jobban fogják szeretni, ha kiad egy nekik tetsző pszichedelikus folk rock albumot.

hemmings_24.jpgA Nagyítás ikonikus fotósaként

hemmings_26.pngDavid Hemmings és Jane Birkin a Nagyítás egyik emlékezetes jelenetében 

A David Hemmings Happens című lemezt Gene Clark szerzeménye, a Back Street Mirror indítja, amelyet egy Tim Hardin-feldolgozás, a Reason To Believe követ. A többi dalt Hemmings, McGuinn, Hillman, Ed Thigpen bérdobos és egy William B. Martin nevű zeneszerző improvizálta a stúdióban: a stabilan másnapos Hemmings szó szerint menet (azaz felvétel) közben találta ki a szövegeket, egy kivételével: azt a stúdióba jövet az autóban firkantotta le egy papírfecnire. Mivel a színész eddigre minden pénzét elbulizta, a lemez megjelentetését felvállaló MGM cégtől 10 ezer dollárt kért a fáradozásaiért, amelyet készségesen ki is fizettek neki készpénzben, elvégre a legmenőbb aktuális sztárjukról volt szó. Hemmings a pénzzel a zsebében visszatért az Egyesült Királyságba további brit filmekben szerepelni, az album pedig a boltokba kerülése után nem sokkal eltűnt a rocktörténelmi süllyesztőben, ahonnan csak egy évvel a színész halála után, 2004-ben bukkant elő, méghozzá digitálisan újrakeverve és CD-változatban. Hemmings tömény itókába áztatott és temérdek cigarettától rekedtes hangja semmivel sem rosszabb vagy kevésbé szuggesztív mondjuk Bob Dylanénél (sőt, véleményem szerint az övénél még jobb is), úgyhogy a 60-as évek kuriózumaira vadászóknak tökéletes zsákmányt jelenthet a lemez. A termék hátsó borítóján annak első megjelenésekor egy bizonyos Liz Smith méltató sorai díszelegtek, aki valószínűleg minden éjjel Hemmingsszel álmodott: csábítóan hüllőszemű, pimaszul férfias költőnek és hedonista különcnek nevezte a színészt, aki III. Richárd, Mr. Hyde, Hasfelmetsző Jack, Arábiai Lawrence, Caligula, Nagy Sándor és Dorian Gray tulajdonságaival rendelkezik... David Hemmings a skót whiskyre esküdött, a túláradóan lelkes Liz viszont valószínűleg spangliködben töltötte mindennapjait.

hemmings_20.pnghemmings_22.jpgDavid Hemmings a stúdiómunkálatok közben

Négy dal az albumról:

MÉG TÖBB TEAKBOIS-FÉLE RETRO:

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr8118010900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2022.12.27. 11:20:24

Azt hiszem, ma már elképzelhetetlen lenne, hogy valaki egy művészfilmmel akkora áttörést érjen el, mint Hemmings annak idején a Nagyítással, de akkor még más idők voltak, még divat volt talányos művészfilmeket is nézni, nem csak üres hollywoodi látványfilmeket.

Annamária barátnőm másfél évtizeddel később többször is megnézte a Nagyítást, kifejezetten Hemmings miatt. A filmből szemmel láthatóan semmit nem értett (Kit öltek meg? Miért? És miért nem derült ez ki?), de Davidtől odáig volt, hogy milyen jó pasi. Én labdába se rúghattam mellette, szóval számomra belső elégtétel volt, amikor az egykori szépfiú meglehetősen elhízott. :)

Nagyobb baj volt, hogy a súlygyarapodással együtt David pályája is kissé elszürkülni látszott, pedig rendezőként is bemutatkozott, ő csábította például utoljára a kamerák elé Marlene Dietrichet. Nem játszott azonban már olyan nagy visszhangot kiváltott szerepet, mint Thomas, de azért láthattuk néhány érdekesebb alkotásban. A Pénzt vagy életet és a Gladiátor a MovieCopson minden bizonbnyal felbukkan majd, de egyéb opuszok sincsenek kizárva, mint például a Ken Russell-féle Szivárvány.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.12.28. 17:36:57

@Field64: "még divat volt talányos művészfilmeket is nézni"

Igen, ez a talányos nagyon jó szó. A mai nézőközönség megzöldülne a méregtől, mert nemhogy az epizódszereplők múltjáról és karakterfejlődéséről nem tudunk meg semmit, márpedig a mai nézőközönség minden filmnél ezt követeli, hanem még a film történetéről sem mindent. Régen, amikor még ilyen filmeket adtak a mozikban és a tévében, én élveztem ezt. Én ugyan szeretem, ha a film története érthető, de azt is élveztem, ha a film impressziók útján beszél hozzám. Szívesen megnézném újra valahol Antonioni Egy nő azonosítása című filmjét, amit közel negyven évvel ezelőtt nagyon átszellemülten fogadtam, pedig, mondhatnám, nem szólt semmiről.

A Nagyítás egy ehhez képest még kimondottan konkrét sztori. Láttam már vagy háromszor. Van benne valami, ami miatt az ember csak ül békében és nézi, szívja magába. Ajánlanám szívesen másoknak, de aki szeretni tudja, az valószínűleg látta már. A divat ma másfelé kanyarog.

Nem is tudtam, hogy a Just a Gigolo Hemmings filmje. Nem volt rossz film, halványan emlékszem már rá. Hemmings az itt olvasottak szerint eléggé felélte az életét, de azért nem mondhatjuk, hogy hiába élt.

Teakbois · retrokult.blog.hu 2022.12.28. 17:46:05

@Field64:

Nálam Hemmings kevésbé ismert filmjei várhatóak, jó néhány alkalommal felbukkan még itt.

Teakbois · retrokult.blog.hu 2022.12.28. 17:55:43

@Androsz:

A Just A Gigolo volt Hemmings első sikeres rendezése. A 80-as években a direktori munkái jelentették a fő bevételi forrását, minderről pedig később a rá jellemző iróniával így nyilatkozott: „A nézők azt hitték, meghaltam, miközben békésen rendezgettem a Magnum, az Airwolf vagy a Gyilkos sorok egyes epizódjait.”

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2022.12.28. 19:08:26

A Nagyítás az egyik kedvenc filmem, DVD-n is megvan, meg is nézem ma megint. Nem csak fotósként a szakma miatt (ajánlani is szoktam tanítványoknak, mert hitelesen adja vissza a modellfotózás, a filmes fotózás akkori világát), hanem @Androsz: említette "jó csak ülni és nézni" érzés miatt is. A hangulata is megfogó, különösen a parkban játszódó részletek (amikor a nőt fotózza). Antioni nagyot alkotott az biztos, de Hemmings is jelentős szerepet játszott (szó szerint és átvitt értelemben is! ;) ) a sikerben. A zenész és a rendezői karrierjáről nem is tudtam, de nem is foglalkoztam az utóéletével eddig...

Teakbois · retrokult.blog.hu 2022.12.28. 19:17:18

@Fotósképző:

Abszolút mértékben egyetértek veled, Hemmings nélkül nem aratott volna feleakkora sikert sem a Nagyítás, mivel ő az a fajta karizmatikus színész, akit akkor is szívesen néz az ember, ha nem csinál mást, csak sétál vagy épp fogat most: valószínűleg Antonioni választása is ezért esett őrá. Bár nem vált akkora világsztárrá, mint amilyenné szeretett volna, a legjobb filmszerepei a Nagyítás után, a 60-as évek végén és a 70-es években következtek, jó néhányról megemlékezem majd közülük e blogon.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2022.12.28. 21:52:16

@Androsz:

Így van, ahogy mondod. A Nagyítás olyan film, amelyet egyszerűen jó nézni, mert van hangulata, abszolút átjön a hatvanas évek londoni feelingje. Érdekes, hogy Antonioni eredetileg Terence Stampnek szánta a főszerepet, és szinte az utolsó pillanatban cserélte le őt Hemmingsre. (Azért Stamp is jól járt Itáliával: a Fellini- és a Pasolini-filmje már volt téma nálam, a Rimbaud-filmje pedig a közeljövőben várható: még nem vagyok kész vele, de már majdnem elkezdtem. :) )

Egyébként érdekes, hogy olykor a véletlenek befolyásolják egy-egy filmklasszikus arculatát. A kalandban például eredetileg választ kaptunk volna Anna eltűnésére (megtalálják a holttestet), de Antonioni úgy döntött, a főszereplők története szempontjából jobb, ha Anna sorsa nyitva marad.

A Nagyításban is ki lett volna bontva a parkbéli gyilkosság cselekményszála, de állítólag nem volt pénz a szükséges jelenetek leforgatására. Maga a Maestro nyilatkozta, hogy filmjei a vágószobában nyerik el végső formájukat: forgatáskor az intuíciói vezérlik, nincs előre megfogalmazott mondanivalója, hanem a felvett anyag ihleti meg, hogy abból gondolatébresztő filmet vágjon össze.

A Nagyítástól már írtam (Teakbois volt szíves linkelni a cikket), és majd áthozom azt az anyagot a MovieCopsra. Decemberben a Foglalkozása: riporter került volna sorra, de szokás szerint az Élet felülírta a terveimet. Azért hamarosan lesz az is. Az Egy nő azonosítása sem esélytelen, de a Napfogyatkozás és Az éjszaka biztosan megelőzi majd.
süti beállítások módosítása