Nikki Walkert, a bájos rocksztár-feleséget kellemetlen meglepetés éri a Beverly Hills-i villájában zajló aktuális partin: a férje, Brian (aki pont úgy néz ki, mintha a 80-as évek csajmágnes hajmetál-énekesének, Kip Wingernek az ikertesója lenne), a mosdóban épp fergeteges szexcsatára készül egy lelkes és felettébb csini rajongójával, amikor hitvese rájuk nyit. Nikki azonnal a válás mellett dönt, Brian azonban furcsa „engesztelő ajándékkal” lepi meg. A Nikki által a közös villájukból kiebrudalt hűtlen rockénekes azt állítja, hogy a feleségére veszély leselkedik, ugyanis az éj leple alatt bármikor behatolhat a házba Brian valamelyik elmeroggyant rajongója, hogy egy kiadósat pszichopatáskodjon Nikki rovására. Épp ezért Brian felbérelte az Éjszakai Szemek biztonsági szolgálat két emberét, a Griffith testvéreket, akik mostantól a nap 24 órájában ügyelnek majd Nikki gyönyörű testének épségére.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
Will Griffith a biztonsági kamerák elhelyezése közben tudja meg a bátyjától, hogy az őrzés-védés ezúttal bizony csak álca: Brian valójában azért fogadta fel őket, hogy lefilmezzék Nikkit, amint a férje távollétében más palikkal hentereg, ami majd a válóperes tárgyaláson meggyőzi a bírót arról, hogy Nikki nem jogosult Brian vagyonának felére. Willnek nincs ínyére a feladat, elvégre becsületes és sosem alakoskodó legénynek tartja magát, de miután pont az ő munkaideje alatt készül felvétel Nikki és az alkalmi szeretője hálószobai tevékenységéről, Will azon kapja magát, hogy szívesen lenne a fickó helyében. Hősünk nem szól a testvérének a felvételről, inkább hazaviszi azt, és megnézi még párszor, aztán bevetve minden sármját, ő maga is összeszűri a levet Nikkivel. Bár Will a dugásaik idejére kikapcsolja a hálóban elrejtett kamerát, valaki a tudta nélkül visszakapcsolja azt. A derék biztonsági őr még nem sejti, hogy a fegyelmezetlen farka óriási veszélybe sodorta…
„Legyél már elnézőbb velem, Nikki! A rocksztárok köztudottan képtelenek ellenállni a kísértésnek.”
„Én viszont képes vagyok ellenállni annak, hogy megbocsássak neked, Brian!”
„Szóval az a helyzet, öcsikém, hogy ezúttal nem csak őrízünk és védünk, de kukkolunk és házi pornót is forgatunk, méghozzá nem kevés pénzért.”
„Tényleg csalfa nő ez a Nikki…”
„Meg kell kapnom nekem is, különben elhatalmasodik rajtam a depresszió.”
Jag Mundhra indiai rendező a szülőhazájában két olyan, akár művészinek is nevezhető filmmel (Kamla és Suraag) szerzett hírnevet, amelyek az 1980-as évek elején Indiában zajló társadalmi változásokat ábrázolták, amint azonban ezeket névjegyül használva áttette székhelyét az Egyesült Államokba, rögtön átvedlett zsánerfilmes munkásemberré, aki futószalagon termelte a B-kategóriás thrillereket, erotikus filmeket és… erotikus thrillereket. Mundhra 1990-ben egy indiai honfitársa, Ashok Amritraj producer és a közkedvelt amerikai színész, Andrew Stevens (A legszexibb bosszúálló + Éjféli leszámolás) segédletével teremtette elő első erotikus thrillerje, az Éjszakai szemek (Night Eyes) költségvetését. Will Griffith hálás szerepét a finanszírozó-forgatókönyvíró Stevens természetesen saját magára osztotta, az ellenállhatatlan femme fatale, Nikki Walker pedig a 80-as évek egyik legfőbb szexszimbóluma, a Magyarországon is igen népszerű Tanya Roberts lett, akit olyan filmekben csodálhatott meg a nagyérdemű, mint A vadak ura, a Sheena, a dzsungel királynője és a Halálvágta című James Bond-opusz.
„Az ügyfelemmel tűkön ülve várjuk a munkájuk gyümölcsét. Mikor prezentálják a kompromittáló felvételt, amellyel győzedelmeskedünk majd a tárgyaláson?”
„Az a helyzet, ügyvéd úr, hogy Walker úr neje olyan hűséges, hogy az már tiszteletet parancsoló.”
„Na jó, hazudtam, de a magam érdekében…”
Andrew Stevens egy 2004-es interjúban azt nyilatkozta, hogy az Éjszakai szemek alapötlete tőle származik, és egy kínos élményén alapul:
Tudom, nem szép dolog tőlem, de 1990-ben lefeküdtem Rod Stewart akkori feleségével Rod kacsalábon forgó villájában. Az éjszakába nyúlóan szeretkeztünk (Rod természetesen turnén volt), aztán az akció végeztével épp a kapun túl parkoló kocsim felé osontam a kerten át, amikor hirtelen zseblámpa fénye vakított el, majd a biztonsági őr kuncogva így szólt: „Remélem, jól érezte magát, Mr. Stevens!” Elmondta, hogy az egész ház be van kamerázva, de nem fogok bajba kerülni emiatt, mert Rod már úgyis régóta ejteni akarja az asszonyt. Egy évvel később el is váltak.
„Mit szólnál, ha még forróbbá varázsolnám a hangulatot, Will?”
„Hadd cseppentsek rád legalább egyetlen cseppecskét!”
„Óvatosan, Nikki; a mellkasomra mehet, de a kéjlőcsömet ne bántsd!”
„Lehet, hogy nem tűnök majd eléggé izgalmasnak, ha beismerem, de én inkább a hagyományos szerkesztésű félrelépések híve vagyok.”
A 750 ezer dollárból és alig egy hónap alatt forgatott Éjszakai szemek a videotékás korszak egyik legsikeresebb független filmje lett, és csaknem 30 millió dollárral tette gazdagabbá befektetőit. Tanya Roberts sajnos ezúttal is kiállhatatlannak bizonyult a forgatáson − a szép és mindig elegáns színésznő számos kollégája visszaemlékezése szerint általában úgy káromkodott, mint egy késésben lévő kamionos, a nyugisabb napjain pedig körülbelül annyi jóindulatot tudott kipréselni magából, mint egy felbőszített kobra. A nagy sikerre való tekintettel a filmnek három folytatása is készült: az első kettőben a Tanyánál jóval simulékonyabb természetű kanadai szexikon, Shannon Tweed (Kéjsóvár luxusfeleség életveszélyben + A bombanő és az egyszemű hipnotizőr + Shannon Tweeddel a jakuzziban) vált Andrew Stevens „pőrén megfigyelt” partnerévé, a negyedikben pedig Paula Barbieri Playboy-modell. Egyik rész sem tekinthető olyan mélyenszántó filmtörténeti remekműnek, amely a lét legfontosabb kérdéseit feszegeti, viszont késő esti pikáns retro kikapcsolódáshoz pont megfelelőek. Induljon hát a „biztonsági” kukkolás! (P. S.: Tanya Robertset – az IMDb állításával ellentétben – nem helyettesíti testdublőr az Éjszakai szemek szexjeleneteiben.)
Tanya Roberts és Andrew Stevens az Éjszakai szemek reklámfotóján
Ráadás:
Tanya Robertsről 1982-ben, A vadak ura című fantasy filmje kapcsán olyan Playboy-fotósorozat készült, amelyben a színésznő megmutatta, hogy nem csak Marc Singer, a mű címszereplője, de ő maga is egy húron pendül a vadakkal
