Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

Naiv hippilány a kannibál házában

Welcome To Arrow Beach / Tender Flesh (1974)

2024. január 24. - Teakbois

Robbin Stanley egyike az 1970-es évek elején csellengő, épp csak nagykorúvá érett hippiknek: szívtelen anyja és alkoholista mostohaapja miatt lelépett otthonról, és céltalanul, autóstopposként járja Kalifornia partvidékét. A 7500 lakosú kisvárosba, Arrow Beach-be érve elszegődik mellőle a szerencse: egy olyan sofőr veszi fel, akiről útközben kiderül, hogy drogot szállít, és amikor megpróbál kereket oldani a rendőrök elől, a furgonja az oldalára fordul. A drogfutárt mentő viszi el, de Robbin – csodával határos módon – ép bőrrel ússza meg a kellemetlen kalandot, ráadásul Bingham seriff és a helyettese is elhiszi neki, hogy csupán pórul járt stoppos, nem pedig a sérült jómadár barátnője. A felkavaró élményt követően Robbin a tengerparton sétálgatva összeismerkedik egy elegáns középkorú úrral, Jason Henryvel, aki meginvitálja a közeli villájába, ahol húgával, Grace-szel lakik.

welcome_to_arrow_beach_1974.jpgFIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

A bátyja által mentálisan instabilnak nevezett Grace nincs elragadtatva a vendégtől, és többször kijelenti, hogy Jasonnek nem kellene folyton nőket felhoznia a partról. Jasonünk fotósként dolgozó koreai háborús veterán, akit vacsora közben zavaros emlékfelvillanások kínoznak, és mint később a nézők számára kiderül, vérfertőző viszonyt folytat a testvérével. Robbin az éjszaka folyamán tompa puffanásokra ébred, és a hangot követve a pincében köt ki, ahol egyszer csak ráakad az eltorzult arcú Jasonre, aki valami kimondhatatlanul szörnyű dolgot szeletel egy hentesbárddal. A lelepleződött Jason üldözőbe veszi Robbint, akinek csak hajszál híján sikerül elmenekülnie, ám a kálváriája ezzel nem ér véget: Bingham seriffék egyetlen szavát sem hiszik, sőt; Jason hazug beszámolója hallatán hagymázas képzelgésektől kótyagos drogosnak vélik, aki csúnyán visszaélt a feddhetetlen veterán vendégszeretetével. Pedig bizony Arrow Beach egy titokban kannibálkodó illetőnek ad otthont, aki a privát partszakaszát pásztázó távcsövével szemeli ki áldozatait. Vajon ki fog véget vetni a garázdálkodásának?

vlcsnap-2022-01-29-21h26m01s932.png„Nem értettem a nevét a dübörgő hullámveréstől… Megismételné?”

vlcsnap-2022-01-29-21h26m22s297.png„Hannibál, a kannibál… Csak vicceltem… Jason Henry.” 

Laurence Harvey (1928. október 1. – 1973. november 25, eredeti neve: Zvi Mosheh Skikne) enyhén szólva világlátott ember volt: litván zsidó család gyermekeként jött világra Joniškis városában, ahonnan ötéves korában Dél-Afrikába került, színészképzésben azonban már nem itt, hanem a tekintélyes brit Királyi Művészeti Akadémián részesült, igazán nagy sztárrá pedig csak az USA-ban sikerült válnia. Némi színpadi „alapozást” követően, 1948-tól kezdve szerepelt filmekben, és jó megjelenése, valamint kellemes beszédhangja okán hamar az intellektuálisan romantikus hősöknek fenntartott skatulyában találta magát. A befutását a Hely a tetőn (Room At The Top, 1959) című brit drámának köszönhette, amelyben ambiciózus könyvelőként őrlődött egy iparmágnás fiatal lánya és igazi szerelme, egy érett és férjezett asszony között. Harveyt Oscar-díjra jelölték az alakításáért, és kitárultak előtte Hollywood képzeletbeli kapui. A nemzetközi publikumot olyan filmekkel győzte meg tehetségéről, mint a Modern kaméliás hölgy (Butterfield 8, 1960), amelynek révén életre szóló barátságot kötött Elizabeth Taylorral, valamint a hadifoglyok agymosását bemutató A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate, 1962), amely máig az összeesküvés-elméletek híveinek egyik legfőbb kedvence.

vlcsnap-2022-01-29-21h21m59s017.png„Az egyik előző hippi vendégem felejtette itt ezt a gitárt. Nagyon finom ember volt… Úgy értem: finom lelkű ember.” 

Harvey első ízben 1963-ban próbálkozott meg a filmrendezéssel − a The Ceremony-ban egy olyan bebörtönzött bankrablót játszott, akit az öccse csak akkor hajlandó kiszabadítani, ha előtte lefeküdhet a bátyja barátnőjével −, a második direktori munkájára viszont csak tíz évvel később, halála esztendejében került sor; ekkor készítette a Welcome To Arrow Beach (Köszöntjük a Nyíl-parton!) című Hitchcock-hatású pszichothrillert. Harvey kora ifjúságától kezdve erős dohányos volt és az alkoholt sem vetette meg, ami azt eredményezte, hogy 1973-ban, 45 éves korában már gyomorrákkal küzdött. A színész-rendező a Welcome To Arrow Beach 1974 májusában tartott bemutatóját sajnos nem érhette meg, a később Tender Flesh (Lágy hús) címmel is forgalmazott film vágási munkálatait telefonon keresztül, a halálos ágyából irányította. Noha Laurence Harvey a maga idejében világszerte közismertnek számított, idehaza a nézők többségének ma már csak a Matt két lépésben (The Most Dangerous Match, 1973) című Columbo-epizódból ismerős, amelyben ő játszotta a gyilkosságot elkövető hallókészülékes sakkmestert.

vlcsnap-2022-01-29-21h24m50s953.png„Honnan jön ez a fertelmes zaj???”

vlcsnap-2022-01-29-21h25m30s550.png„Pánikra semmi ok, csupán túl hangosan készítem a holnapi ebédet!” 

A 2000-es évek elején két olyan önéletrajzi kötet is megjelent, amelynek szerzője azt állította, hogy Harvey „rejtőzködő” meleg volt. Frank Sinatra egykori inasa, George Jacobs Mr. S: My Life With Frank Sinatra című 2003-as visszaemlékezésében arról számolt be, hogy a sztárénekes partijára érkező Harvey kikezdett vele, és a színész hajlamáról maga Sinatra is tudott. John Fraser brit színész Close-Up című 2004-es memoárjában Harvey kapcsán megjegyzi, hogy a kollégája és annak menedzsere, James Woolf, szeretők voltak. Mindenesetre a tény, hogy Laurence Harvey háromszor is megnősült rövid élete során, igencsak kétségessé teszi, hogy a filmsztár (kizárólag) a saját neméhez vonzódott volna. A művész egyetlen gyermeke, a harmadik feleségétől született lánya, Domino, kábítószer-árusokat és gyilkosokat elfogó profi fejvadász lett, aki azonban maga is a drogfüggőség démonával küzdött, és 2005-ben, csupán 35 évesen hunyt el fájdalomcsillapító-túladagolásban. Még ugyanebben az évben bemutatták az életéről készült játékfilmet Domino címmel, Tony Scott rendezésében és Keira Knightley főszereplésével.

vlcsnap-2022-01-29-21h31m07s206.pngTermészetellenes viszonyba keveredő testvérpár (Joanna Pettet és Laurence Harvey)

vlcsnap-2022-01-29-21h29m59s248.pngLaurence Harveynak nem csak a szerepe, de eluralkodó betegsége is az arcára van írva 

A Welcome To Arrow Beach-ben a főszereplő-direktor a háború poklát megjárt amerikai katonák poszttraumás stressz szindrómáját boronálta össze a kannibalizmusra való hajlandósággal: Jason Henry kénytelen volt emberhúst fogyasztani az életben maradás érdekében, ám míg az egyenruháját a leszerelése után szögre akasztja, borzalmas harctéri szokását a civilek közé visszatérve sem tudja levetkőzni. Bár a film elsősorban a nyugtalanító atmoszféra megteremtésével igyekszik hatást gyakorolni nézőire, néhány másodperc erejéig olyan félelmetes „hentespillanatokat” is felvillant, amelyek a Pelts-et és társait idézik. Az, hogy Harvey nagybeteg volt a forgatás alatt, a soros iróniája folytán még hangsúlyosabbá tette az alakítását: a színészt eleve a csendes intenzitással szenvedő „idegesek” egyik legavatottabb megformálójaként emlegették a szakmában, a testét elemésztő kórt pedig arra használta fel, hogy még hitelesebben adja elő az emberi mivoltából kivetkőzött, de a normalitás látszatát kétségbeesetten fenntartani szándékozó Jason Henry kínlódását.

vlcsnap-2022-01-29-21h21m02s782.pngJoanna Pettet, a kannibál aggódó húga 

Laurence Harveynak nem állt rendelkezésére Star Wars-hoz illő költségvetés a film előállításához, úgyhogy szinte szívességből dolgozó színészbarátai segédletével állt neki leforgatni színvonalas B-thrillerét. Grace Henryt, a kannibál veterán húgát Sharon Tate egyik legjobb barátnője, a bájos Joanna Pettet (Kirk kapitány belevaló pionírfelesége + A veszett farmer és a Playboy-modell) alakította, akiről érdemes megjegyezni, hogy majdnem akkora gazembernek tartja Tate férjét, Roman Polanskit, mint a rokonszenves díva meggyilkolását elrendelő őrült szektavezért, Charles Mansont. A brit színésznő azt nyilatkozta Tom O’Neillnek, a Chaos: The Truth Behind The Manson Murders című 2019-es tényfeltáró könyv szerzőjének, hogy Polanski született szadista, aki megalázóan bánt Tate-tel, és a jelleméről sokat elárul, hogy Pettet látogatásai alkalmával mindig bedobott egy téglát az úszómedencébe, majd őszinte élvezettel figyelte, hogyan fulladozott Pettet a tárgy után ugró kiskutyája, miközben hasztalan próbálta felhozni a mélyből.

vlcsnap-2022-01-29-21h28m55s047.png„Ellenzem az abortuszt, a meztelenkedést, a faji egyenlőséget, a környezetvédők halandzsáit… Épp az a fajta seriff vagyok, akire a tisztességes képmutatók vágynak.” John Ireland az újraválasztásáért kampányol 

A helyi rátarti seriffet, Duke Binghamet, az Oscar-díjra jelölt kanadai színész, John Ireland keltette életre, aki megannyi westernben (Arizonai útonálló + A cowboy száz halottja stb.), valamint exploitation klasszikusokban (Satan’s Cheerleaders + Salon Kitty stb.) játszott fő- vagy karakterszerepet. Ireland úszóként kezdte a karrierjét, és még a magyar származású amerikai olimpiai bajnok és leendő mozi-Tarzan, Johnny Weissmuller ellen is medencébe szállt. Noha cseppet sem tűnt Delon-klónnak, Ireland megrögzött nőcsábász volt, és gyakran bukkant fel a pletykalapok címoldalán ama okból, hogy különösen kedvelte a nála jóval fiatalabb hölgyek társaságát – a célon akkor lőtt túl a legnagyobb visszhangot kiváltóan, amikor 45 évesen 16 éves partnert választott magának a később Golden Globe-díjat nyerő színésznő, Tuesday Weld személyében.

vlcsnap-2022-01-29-21h28m30s851.png„Jó lesz, ha összekapod magad, kislány, és elhúzol Arrow Beach-ből, nem kedveljük errefelé a vallomásukba belezavarodó hippiket.” Stuart Whitman jó tanácsot ad 

Rakes seriffhelyettest a keménykötésű Stuart Whitman (Füstölgő Magnum és tomboló düh + Gyilkos macskanő Egyiptomból + Fekete Emanuelle Venezuelában) alakította, aki akár második Burt Lancasterré is válhatott volna, ha nem vállalja el a The Mark (A szégyenbélyeg) című 1961-es dráma megjavulni vágyó pedofil főhősének szerepét. Whitmant Oscarra jelölték a teljesítményéért, viszont innentől fogva az A-kategória direktorai és producerei ódzkodtak olyasvalakivel forgatni, aki a mozivászon addigi legismertebb gyerekmolesztálójaként szerzett hírnevet. Így aztán Stuartunk a B-filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott „csatára” lett, és olyan művekben tette tiszteletét, mint az LSD-mámorban önmagát felgyújtó Richard Lynch-csel forgatott akciókrimi, a Delta Fox (1979) vagy az arizonai farmerek ellen forduló vérszomjas óriás üregi nyulak (!) támadását taglaló Night Of The Lepus (1972).

vlcsnap-2022-01-29-21h23m18s418.pngMeg Foster jóhiszemű virággyermekként az 1974-es Welcome To Arrow Beach-ben…

foster_26.png… és lelketlen felső vezetőként az 1989-es Leviathan-ban 

A kannibál háborús hős portájára keveredő naiv hippilányt a forgatás idején 25 éves, különlegesen kék szemű kiváló színésznő, Meg Foster (A bohóc, a problémamegoldó és a sztriptíztáncosnő)  játszotta, aki érett asszonyként érdekes módon többnyire domina habitusú, határozott hölgyeket formált meg (például John Carpenter Elpusztíthatatlanok és George P. Cosmatos Leviathan című horror-sci-fijeiben).

vlcsnap-2022-01-29-21h31m52s629.png„Úgy döntöttem, hogy hallgatok rád, és elmegyek pszichológushoz…”

vlcsnap-2022-01-29-21h32m19s729.pngEz életed legbátrabb döntése, Jason! Ha az emberevésről nem is szoktat majd le a lélekturkász, legalább meggyőz arról, hogy kultúrlény módjára nyers hús helyett jól átsültet fogyassz…” 

Ha egy kellőképp régi vágású, lassú tempójú, a feszültséget hitchcocki stílusban adagoló klasszikus thrillerre vágyunk egy nagy színész utolsó és hátborzogató alakításával, nyugodtan látogassunk el a Nyíl-partra… De azért legyünk résen, mert bármikor feltűnhet a homokos fövenyen egy napszemüveget viselő, kifogástalan modorú úriember, aki turista-becsináltat szeretne vacsorázni.

vlcsnap-2022-01-29-21h29m26s172.png„Várok minden ennivalóan aranyos érdeklődőt Arrow Beach-en!” 

Ráadás:

Vers mindenkinek, Laurence Harvey előadásában.

Kleopátra erotikus álmai (18+)

A brit Marilyn Monroe és az afrikai bálvány (18+)

A seriff és az áldozatszámláló gyilkos (18+)

Kirk kapitány belevaló pionírfelesége (18+)

A veszett farmer és a Playboy-modell (18+)

A bohóc, a problémamegoldó és a sztriptíztáncosnő (18+)

Füstölgő Magnum és tomboló düh (18+)

Fekete Emanuelle Venezuelában (18+)

Gyilkos macskanő Egyiptomból (18+)

Az apa, aki felrobbantotta a feministákat (18+)

Az őrült furulyás és a keresztapa verőlegénye (18+)

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr2716932486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.01.26. 14:20:18

Ez a poszt nagyon hiányosra sikerült, kérek még pár képet Meg Fosterről!!!!!!!!

Teakbois · retrokult.blog.hu 2023.01.26. 14:22:43

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Háttérinformációkban pont hogy bővelkedik a cikk. :) Meg Fosterről egy olyan thriller kapcsán várható több kép, amelynek ő az abszolút főszereplője.
süti beállítások módosítása