Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

Meztelen hippik és mámorító dallamok

Psych-Out (1968)

2022. július 07. - Teakbois

Jenny Davis, a süket 17 éves lány elszökik a szüleitől, és San Francisco hippik lakta városrészébe, Haight-Ashburybe buszozik, hogy megkeresse évek óta nem látott szobrász bátyját, Steve-et. A Haight szívében csellengve megismerkedik egy feltörekvő zenekar, a Mumblin’ Jim tagjaival, amelynek rámenős és kedves gitárosa, Stoney pártfogásába veszi. A visszafogott és félénk Jenny újdonsült barátai segítségével beilleszkedik a hippik közé, és fokozatosan rájön, hogy az élet itt sem fenékig tejfel és peace & love.

psych-out_1968.jpgFIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. 

Jenny összeköltözik Stoneyval, aki számos egyéb hippivel osztozik egy foglalt házon, ahol a lakók egész álló nap csak drogoznak, szexelnek, táncolnak és művészkednek, valamint hagyják hegyekbe gyűlni a mosatlan edényeket. Warren, a Mumblin’ Jim koncertplakátjait rajzoló grafikus legfrissebb LSD-utazása rosszul sül el: zombikról hallucinál, és ha Stoneyék nem avatkoznak közbe, még az egyik kezét is lefűrészeli. Jenny közben egy helyi galériában megpillant egy absztrakt lángokat ábrázoló szobrot, amely csakis Steve alkotása lehet. A galéria tulajdonosa közli, hogy a szobrot egy magát Keresőnek tituláló őrült készítette, aki afféle önjelölt próféta. Miközben Steve után kutatnak, Jenny és a Mumblin’ Jim tagjai elvetődnek egy roncstelepre, ahol néhány Steve-re neheztelő nehézfiúba botlanak, akik megpróbálják félholtra verni a srácokat és megerőszakolni a lányt, de szerencsére nem járnak sikerrel. Stoney a Mumblin’ Jim magát tiszteletbeli indiánnak kinevező és totálisan drogos extagja, Dave segítségével ráakadt Steve-re, aki elmeséli neki, hogy Jenny az anyjuk brutális bánásmódja miatt süketült meg, és ő is miatta lépett le annak idején otthonról. Steve szeretné viszontlátni a húgát, de csak színjózanon hajlandó rá, márpedig mióta a hippinegyedben él, folyamatosan drogozik, úgyhogy beletelik pár napba, amíg alábbhagy az LSD hatása. Közben Dave drogot csempész Jenny narancslevébe, aki ettől féktelen módon vizionálni kezd, a bátyjával való várva várt nagy találkozása pedig tragédiába, majd a Golden Gate hídon történő mámoros és életveszélyes szédelgésbe torkollik.

vlcsnap-2022-07-04-15h34m33s754.pngJenny Davist, a San Franciscóba érkező naiv lányt Susan Strasberg, az USA legnevesebb színitanodáját (Actors Studio) igazgató Lee Strasberg lánya alakította

vlcsnap-2022-07-04-15h33m35s426.png„If you’re going to San Francisco, be sure to wear some flowers in your hair.”

vlcsnap-2022-07-04-15h52m39s410.png„Szegény lány süket, és aki cseszegetni próbálja, annak velem gyűlik meg a baja.” Stoney (Jack Nicholson) és Jenny (Susan Strasberg) megismerkedése

vlcsnap-2022-07-04-15h49m30s137.png„Tiéd a pálya, Stoney; van épp elég csaj, akit koncertek után felszedhetünk.” Ben, a Mumblin’ Jim ütőhangszerese (Adam Roarke, aki pár évvel később gyilkos békákkal küzdött meg) és Elwood, a banda dobosa (Max Julien) 

Richard Rush (1929. április 15. – 2021. április 8.), aki kölyökkorában egyaránt rajongott Marcel Proustért és a Batman-képregényekért, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) filmes képzésének egyik első végzőseként került a direktori pályára. Először a koreai háborúval kapcsolatos katonai propagandafilmeket gyártott, majd átnyergelt a reklámokra. A reklámmunkákból összespórolt pénzét 1960-ban nagy merészen egy François Truffaut hatását mutató „újhullámos” művészfilm, a Too Soon To Love forgatásába fektette: ekkor dolgozott első ízben a későbbi szupersztárral, Jack Nicholsonnal (Kínai negyed, Száll a kakukk fészkére, Az eastwicki boszorkányok), valamint egy emigráns magyar segítségét is élvezhette, mivel a forgatókönyvet Rush társzerzőjeként a hazánkat a II. világháború idején elhagyó Görög László (Egy frakk története) írta.

vlcsnap-2022-07-04-15h47m17s143.pngEgy, a szerepét teljes mértékben átélő statiszta a Hells Angels testőrnek felfogadott tagjai közül

vlcsnap-2022-07-04-16h10m45s383.png

vlcsnap-2022-07-04-16h11m04s583.png

vlcsnap-2022-07-04-16h34m36s497.pngJenny átalakulásai jó kislányból veretes hippivé

Néhány útkereső és nem különösebben érdekes további szárnypróbálgatás után Rush rátalált a saját hangjára, és nyakig merült az 1960-as évek végének hippi szubkultúrájában és társadalmi átalakulásában. Szintén Nicholsonnal készítette a Hells Angels motoros klub kalandjait taglaló, A Pokol Angyalai újra száguldanak (Hells Angels On Wheels, 1967) című munkáját, valamint a drogmámoros hippi mindennapokat megörökítő Kábulatot (Psych-Out, 1968), 1970-ben pedig élete legjobb szerepével ajándékozta meg Elliott Gouldot (M.A.S.H., A hosszú búcsú) a Fejjel a falnak (Getting Straight) révén, amelyről nyugodtan kijelenthetjük, hogy a legjobb film diáklázadás témakörben. 1981-ben Rush a kaszkadőr életformát Fellini-féle módszerekkel megjelenítő alkotását, a Stunt Man-t három Oscar-díjra jelölték (legjobb férfi főszereplő, legjobb rendező, legjobb forgatókönyv), a direktor pedig a következő kilenc évet arra fordította, hogy előkészítse az Air America című vietnámi háborús akcióvígjátékot, amelyből végül rendezőként és forgatókönyvíróként is „kifúrták” a stúdiómogulok, és az általa felkért Sean Connery helyett Mel Gibsonnal játszatták el a főszerepet. Rush 1994-ben erotikus thrillerrel jelentkezett a Bruce Willist csatasorba állító Az éj színe (Color Of Night) képében, amelynek utómunkálatai során – hollywoodi pletykák szerint − Andy Vajna producer basáskodása annyira kiborította, hogy szívrohamot kapott. Miután Vajna a saját szájíze szerint újravágta és Rush szerint teljesen „kiherélte” a filmet, csúfos bukás következett be, a 60-as évek egyik legérdekesebb látásmódú rendezője pedig visszavonult.

vlcsnap-2022-07-04-16h00m07s457.png„Isten maga termeszti a füvét… Ez ám a szuper lemezborító-koncepció, Warren!”

vlcsnap-2022-07-04-16h05m27s826.pngSzáguld a turnébusz…

vlcsnap-2022-07-04-16h05m41s942.png… amelyben mindenki totálisan be van tépve 

Az 1967 októberében és novemberében forgatott Psych-Out ötletgazdája nem más volt, mint Dick Clark, az USA egyik legnépszerűbb zenés tévéshowjának, az 1956 és 1989 között sugárzott American Bandstand-nek a műsorvezetője, aki 1929-es születésű lévén a hatvanas évek második felében „elharapódzó” hippikorszakban már a 40. életéve felé közeledett, így a fiatalok szemében igazi vaskalapos matuzsálemnek számított. Clark rokonszenvezett a hippimozgalom egyes célkitűzéseivel, azt viszont rendkívül aggasztónak és lehangolónak tartotta, hogy a virággyerekek jelentős hányada mocskos foglalt házakban húzta meg magát és szó szerint eldrogozta az eszét. Egyrészt olyan filmet akart készíttetni, amely nem szájbarágósan közvetíti az üzenetet, miszerint a kábítószer-használat káros tevékenység, másrészt olyat, amely nem leereszkedően szól a fiatalokhoz, hanem hitelesen, „életszagú” figurákkal, autentikus szlenggel és helyszínekkel. Ez okból kifolyólag Richard Rusht kérte fel rendezőnek, ugyanis Rush motoros filmjei meggyőzték róla, hogy a vele egyidős direktor − vele ellentétben – pontosan tudja, hogyan kell megszólítani a lázadó ifjúságot.

vlcsnap-2022-07-04-20h18m29s328.png„Tudod, Jenny, aki a mi hippitanyánkon dobja el az agyát, az furcsa dolgokat láthat.”

Például ilyesmiket:

vlcsnap-2022-07-04-20h10m00s126.png

vlcsnap-2022-07-04-20h10m12s485.png

vlcsnap-2022-07-04-20h10m45s042.png

vlcsnap-2022-07-04-20h10m56s876.png

vlcsnap-2022-07-04-20h11m39s072.png

vlcsnap-2022-07-04-20h12m16s856.png

A forgatókönyv legelső változatát Jack Nicholson írta, azonban Rush túlságosan avantgárdnak érezte a színész végtermékét, így két „bérmunkással” (E. Hunter Willett-tel és Betty Uliusszal) megfilmesíthetővé varázsoltatta a Nicholson által javasoltakat. A leendő sztár neve nem szerepel a stáblistán íróként, viszont engedélyt kapott arra Clarktól, hogy a saját figurája, azaz a gitáros Stoney szövegét maga ötölje ki. A forgatás Los Angelesben (belsők) és a San Francisco hippi fellegvárának számító Haight-Ashbury negyedben (külsők) zajlott. Az utóbbi helyszínen derült ki, hogy a hippik közel sem annyira barátságosak, mint amilyennek mondják őket − minden nem hozzájuk hasonlót gyanakodva, sőt ellenségesen fogadtak, így a stáb felkérte testőrnek a békétlen virágkölkök dílereiként funkcionáló Hells Angels motoros klub itteni tagjait, akikkel Rush már jó ideje remek kapcsolatot ápolt az ő szubkultúrájukról szóló filmjeinek köszönhetően.

vlcsnap-2022-07-04-20h19m09s976.pngTestek pszichedelikus összefonódása a szerelem jegyében

vlcsnap-2022-07-04-20h14m48s448.pngJenny a roncstelepen, ahol szerelem helyett erőszak „van a levegőben” 

A film címe eredetileg The Love Children lett volna, ezt azonban a forgalmazó American International Pictures társigazgatója, Samuel Z. Arkoff túlságosan merésznek találta: azzal érvelt, hogy a konzervatív mélydélen a love children kifejezés hallatán vagy láttán az egyszerű népek házasságon kívül született szerelemgyerekekre, azaz fattyúkra gondolnának, ez pedig nem használna a nézettségnek. 1968-ban Alfred Hitchock 1960-as Psychóját ismét nagy sikerrel vetítették az Egyesült Államok autósmozijaiban, ami arra késztette Arkoffot, hogy a filmet Psych-Out-nak nevezze el, és azt remélte, hogy a psychóval majdnem azonos hangzású kifejezés (jelentése: teljesen kicsinálni valakit pszichésen) sokakat jegyvásárlásra késztet majd (természetesen igaza lett). A Psych-Out egyetlen szépséghibája az volt, hogy a főbb szerepeket mind a 30-as éveikben járó színészek alakították, miközben a Haight-Ashbury lakóinak 95%-a a tinédzserek és huszonévesek köréből került ki, és e fiatalok minden 30 felettit az elnyomó kapitalista rendszer szánalmas ügynökének tekintettek… elvileg, ugyanis a Psych-Out esetében nem törődtek azzal (sőt: az aktuális drogmámoruk miatt talán fel sem tűnt nekik), hogy az eszelős Steve Davist játszó Bruce Dern vagy a magyar nézőknek a Quantum Leap sci-fi sorozatból ismerős Dean Stockwell westernfilmes kelléktárból kölcsönzött indián loboncparókával a fején adta elő a hippit.

vlcsnap-2022-07-04-20h19m59s668.pngDave, a filozofálásra hajlamos cinikus álindián (a nőrabló motorosként is közismert Dennis Hopper drogtestvér színészcimborája, Dean Stockwell)

vlcsnap-2022-07-04-20h23m48s010.png„Le kell állnom a drogokkal, azoktól nézek ki úgy, mint Jézus és Charles Manson keveréke (Bruce Dern, mielőtt kétfejű szörnyet teremtett volna) 

A Psych-Out sikerének kovácsa Richard Rush mellett egy „igazi kovács”, a világ egyik legjobb operatőre, a kézikamera mestere, Kovács László volt (Szelíd motorosok, Öt könnyű darab, Szellemirtók): az ő egyedi, Rush részvételével kidolgozott fókuszváltogató technikájának, remek beállításainak és színvilágának köszönhetően vált a hippi lét hiteles krónikájává a film. Természetesen nincs valamirevaló mozgóképes hippiálom lehengerlő és fuzz gitártól hangos soundtrack nélkül: ezt az éra olyan hangadói szolgáltatták, mint a Strawberry Alarm Clock, a Seeds, a Storybook és a Boenzee Cryque – az utóbbi csapat követte el Jimi Hendrix Purple Haze-ének szemérmetlen utánzatát (Ashbury Wednesday címmel), amelyre Jack Nicholson gitározást mímel a film egyik koncertjelenetében.

vlcsnap-2022-07-04-20h17m28s980.png„Bocs, hogy lenyúltam a riffedet, Jimi.”

vlcsnap-2022-07-04-20h21m52s951.png

vlcsnap-2022-07-04-20h25m12s104.pngRocksztárok a filmvásznon: a Seeds (fent) és a Strawberry Alarm Clock (lent) jelenései a Psych-Out-ban

vlcsnap-2022-07-04-20h25m41s585.pngEzek a koncertek még a süketeket is lenyűgözik

Aki szeretné átérezni, milyen is volt hippinek lenni a 60-as évek Amerikájában, az semmiképp se hagyja ki a Psych-Out-ot. Végezetül egy idézet Richard Rushtól:

A 1967-től 1979-ig tartó időszak volt a legszexibb az emberiség eddigi történetében, és nagy elégedettséggel tölt el, hogy mindig oda vezérelt a sors akkoriban, ahol a legjobban pezsgett az élet.

vlcsnap-2022-07-04-16h04m48s779.png

Ráadás:

A Psych-Out néhány emlékezetes betétdala.

Az „elszálló” ügyvéd és a bájos hippilány (18+)

A csupasz majom és az olajbáróné (18+)

Atombombák és bombanők (18+)

A legvérszomjasabb indián varázsló (18+)

Prériölyv, a nőrabló indián (18+)

A legszexibb szobatársak (18+)

Ken Russell és a szexkalandor magyar zseni (18+)

Hullámok betépett hercegei (18+)

Száguldó nőrablók a Bronson-kanyonban (18+)

Száguldó Sírásók: A legkeményebb ausztrál motorosok (18+)

A sátán metálja megőrjíti a lányaitokat! (18+)

A Delon-vetélytárs hippi békeharca (18+)

Száguldó nőrablók a Bronson-kanyonban (18+)

Naiv hippilány a kannibál házában (18+)

Marlon Brando, a nőcsábász guru (18+)

A 18-as hangár titka (18+)

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr5417875209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.05. 16:45:26

Huhhh, ezek a zenék ...
Ehhez azért tényleg kell segédanyag.

Amúgy a film alapötlete nagyon jó!
süti beállítások módosítása