Az amerikai popkultúra csupán két személyt ruházott fel eddig félhivatalosan a „Király” titulussal: Elvis Presleyt, aki világformáló hatásúvá tette a rock and rollt, és John Curtis Holmest (1944. augusztus 8. – 1988. március 13.), aki olyan „csodafegyvert” hordott a nadrágjában, amelyet férfiak milliói irigyeltek tőle. Rendkívüli testi adottságának köszönhetően Holmes lett minden idők legsikeresebb és legismertebb férfi pornósztárja, akinek botrányokkal és bűnesetekkel terhelt élete olyan hollywoodi produkciókat ihletett, mint a három Oscar-díjra jelölt 1997-es Boogie Nights, amelyben Mark Wahlberg játszotta Holmes fiktív verzióját; valamint a 2003-as, valós eseményeken alapuló Drogtanya, amelyben Val Kilmer alakította a kábítószer-árus barátai meggyilkolásában máig tisztázatlan módon segédkező szexikont.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
A csupán 43 évesen, AIDS-betegsége következtében elhunyt Holmes gyakori vendég lesz a Retrokult blogon, mivel több, ma már klasszikusnak számító filmjét is mélyreható elemzésben szeretném részesíteni. Ezúttal azonban nem a felajzott állapotban állítólag közel 40 centis lőcsmérettel rendelkező Big John szennymozis karrierjéről értekezem, hanem elárulom, mely slágerektől érzékenyült el.
Legendás pornósztárok: Marilyn Chambers és John Holmes
Aki látta Holmes elhíresült, kokainmámorban adott interjúját, az jól tudja, hogy a Király diszkóba szívesen elmerészkedett, a punk miliőtől azonban kirázta a hideg. Az viszont csak a John Holmes: A Life Measured In Inches című 2008-as biográfiából derült ki, hogy az első számú férfi pornósztár leginkább a rockmuzsikát szerette. Kedvenc dalai pedig ezek voltak:
Led Zeppelin – Stairway To Heaven (1971)
A kelta miszticizmussal átitatott brit világslágert Holmes többnyire akkor dudorászta, amikor fel akart csípni egy-egy nőt, és a helyzetnek megfelelően olykor átköltötte a szövegét.
Lynyrd Skynyrd – Free Bird (1973)
A világ egyik legjobb gitárpárbaját tartalmazó southern rock alapvetést Holmes egyenesen imádta, és valószínűleg akkor is gyakran eszébe jutott a szabad madári mivolt eme himnusza, amikor a Drogtanyában felidézett wonderlandi gyilkossági ügy kapcsán egy időre börtönbe került.
Fleetwood Mac – Landslide (1975)
A máig a földkerekség legtöbb lemezt értékesítő csapatai közé tartozó brit-amerikai alakulat slágere a talajvesztettség nyomasztó érzéséről szól. Holmes, akivel alkoholista nevelőapja mindig közönyösen és kegyetlenül viselkedett, gyerekkori önmagát vélte felfedezni a dal szövegében.
Bread – Everything I Own (1972)
A szerelmük kedvéért bármiféle áldozathozatalra kész férfiak lelkivilágát tükröző soft rock remekmű volt az a dal, amelyet Holmes még a halálos ágyán fekve is többször meghallgatott, miközben végiggondolta földi pályafutását.
John Holmes és Veri Knotty a California Gigolo című 1979-es filmben
