Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

Gioia halálosan szexi fotói

Le foto di Gioia / Delirium (1987)

2022. március 08. - Teakbois

Gioia, az egykori szupermodell a Pussycat nevű férfimagazin tulajdonosa, az általa finanszírozott kiadvány pedig nem más, mint a Penthouse olasz megfelelője. Gioia egészen addig a dúsgazdag önmegvalósítók kényelmes életét éli, amíg egyik éjszaka egy vasvillás gyilkos el nem teszi láb alól a Pussycat Kim nevű legújabb címlaplányát, miután az kilép Gioia villájának ajtaján. A gyilkosságnak szemtanúja is akad a szomszédban lakó kerekesszékes kukkoló, Mark személyében, aki azonnal felhívja a házában gyanútlanul leledző Gioiát, és közli vele, hogy épp az előbb hunyt el az egyik modellje, akinek a hulláját a tettes belelökte az úszómedencébe. A tárcsázott fél nem nagyon akar hinni Marknak, elvégre az ellenszenves fiatalember legfőbb elfoglaltsága az, hogy naphosszat lesi távcsövével a Gioia kertjében meztelenül fotózott manökeneket, valamint obszcén telefonhívásokkal zaklatja bombázó külsejű szomszédasszonyát. Mire Gioia mégis kimegy megnézni, van-e holttest a medencéjében, az már rég eltűnt…

le_foto_di_gioia_1987.jpgFIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

A szép férfimagazin-tulaj azt hiszi, Mark morbid tréfát űzött vele, ám nemsokára sokkoló fotók landolnak a postaládájában: az őrült gyilkos hazavitte a hullát, és Gioia kinagyított aktfotóival a háttérben, művészinek szánt képeket készített róla. Miután szegény Kim holttestét pont egy olyan újságos fedezi fel egy szemeteskonténerben, aki pár pillanattal korábban a modell fotójával ellátott borítójú friss Pussycat-példányokat rendezgette a standján, a szörnyű gyilkosság híre futótűzként terjed el a sajtóban, a kiadvány értékesítése pedig rekordokat dönt. Gioiát azonban nem dobja fel az üzleti siker, sőt: sajnálja a szerencsétlen lányt, és meggyőződésévé válik, hogy az ő élete is veszélyben forog. Miután további, szintén fotókkal kiegészített gyilkosságok történnek, Gioia balsejtelme beigazolódni látszik, a rendőrség azonban szokás szerint a sötétben tapogatózik.

vlcsnap-2022-03-06-15h55m24s434.pngCsak egy unalmas hétköznap a Pussycat magazin tulajdonosának birtokán… 

Vajon ki lehet az elmebeteg elkövető? Mark, aki csak pszichés okból kifolyólag nem tud járni? Gioia impotens öccse, Tony? Esetleg főhősnőnk alkalmi szeretője, az épp fantasy filmet forgató színész, Alex? Netán a szintén lapkiadó exmodell, Flora, aki mindenáron meg akarja kaparintani egykori protezsáltja magazinját és nem rest azzal zsarolni riválisát, hogy amennyiben nem adja el neki a céget, nyilvánosságra hozza, hogy Gioia a karrierje kezdetén prostituált volt és náci témájú pornóban szerepelt? Talán Roberto, a meleg fotós, akinek olyan „bizalomgerjesztő” az arcberendezése, hogy bizonyíték híján is simán kaphatna érte húsz évet? Vagy Gioia buzgómócsing asszisztense, Evelyn, aki szó szerint repes az örömtől, amikor gyilkossági ügy révén ömlik a pénz a Pussycat bankszámlájára?

vlcsnap-2022-03-06-15h53m01s180.png

vlcsnap-2022-03-06-16h05m20s890.pngA kamera olykor a gyilkos nézőpontját mutatja, aki rendre „szörnyfejűnek” hallucinálja áldozatait. Az őrült ötletektől hemzsegő forgatókönyv Luciano Martino, a James Bond kedvesét aligátor elé vető és szexvideó miatt üldözött riksásról mesélő Sergio Martino bátyjának munkája 

Lamberto Bava tisztességes rémfilmes család sarja: édesapja nem más volt, mint Mario Bava, az olasz horror pápája, akinek nemzetközi jelentőségét mi sem érzékelteti jobban, mint ama tény, hogy még egy ikonikus heavy metal zenekar, a Black Sabbath is az ő 1963-as filmcíme hatására választotta a nevét. Mario Bava rendezői babérokra törő fiának lenni körülbelül olyan, mintha valaki Leonardo da Vinci porontyaként ábrándozna festői karrierről: szinte lehetetlen túlszárnyalni a papát. Ez bizony Lambertónak sem sikerült, viszont tehetséges direktor vált belőle: apja, majd egy másik horrorlegenda, Dario Argento segédjeként sajátította el a szakma fortélyait. Lamberto Bava munkái közül Magyarországon egy fantasy mesesorozat (Fantaghiro, a harcos hercegnő kalandjai) és az Argento producerkedésével készített trash horror klasszikus, a Démonok a legismertebb, ha viszont művészi törekvéseket akarunk felfedezni e talján alkotó sötét lelkében, akkor a perverzebb műveit ajánlatos alapos vizsgálat tárgyává tennünk. Nyugati hírnevét Lambertónk rögtön az első komolyabb munkájával kivívta: az 1980-as Macabro (Hátborzongató) egy „szívmelengetően romantikus” poe-i agymenés, amelyben egy hölgy képtelen megválni elhunyt szeretője fejétől, ezért néha előkapja a hűtőjéből, hogy szexuális segédeszközként használja. Mario Bava 1980-ban hunyt el, de még megérte fia első játékfilmjének bemutatóját. Lamberto szerint az öreg könnyekig meghatódott a látványtól:

Apám imádta a Macabro-t, és azt mondta a premier után, hogy most már békében halhat meg: megbizonyosodott róla, hogy sikerült átadnia nekem a stafétát.

vlcsnap-2022-03-06-15h56m10s509.pngSerena Grandi, a 80-as évek itáliai szexszimbóluma 

Lamberto Bava második legperverzebb munkája az 1987-es Le foto di Gioia (Gioia fotói), amelyet angol nyelvterületen Delirium címmel forgalmaztak. A felső tízezer kéjsóvárságát és intrikáit egy meghökkentő gyilkosságsorozat kapcsán bemutató alkotás minden olyan összetevővel rendelkezik, amelyre egy valamirevaló giallo elkészítéséhez szükség lehet: pazar operatőri munka remek fény- és árnyjátékkal, kellően gyanús mellékszereplők és egy igazi díva, akinek az élete folyamatosan egy hajszálon múlik. Az említett díva ezúttal nem más volt, mint a 80-as évek olasz kebelcsodája, Serena Grandi, akiről nem túlzás kijelenteni, hogy voltak idők, amikor több százezer kiéhezett férfi tapétázta ki a lakását az ő telt idomait ábrázoló poszterekkel.

vlcsnap-2022-03-06-21h53m02s460.png

vlcsnap-2022-03-06-15h58m50s884.png„Na, hol az a hulla? Mark biztos azért csődített ki a kertbe, hogy az esőtől ázó melleimet kukkolhassa…” 

A bolognai születésű Grandi először a Fekete Éva kígyóbűvölését megörökítő Aristide Massaccesi (alias Joe D’Amato) Antropophagus című extrém kannibálfilmjében keltett feltűnést, majd – impozáns mellméretének köszönhetően – sorra kapta a B-filmes felkéréseket, sőt még a talján erotika szivarozó „keresztapája”, Tinto Brass sem hagyhatta szó nélkül a felbukkanását: ő a Miranda című opusszal áldozott a telt keblek oltárán (tippeljétek meg, kié lett a címszerep). Granditól nem állt távol a hedonista életmód: 2003 és 2004 között 157 napot töltött házi őrizetben, miután bűnösnek találták kokainárusítás vádjában (egy másik olasz díva, a bájos Laura Antonelli filmkarrierjének szintén efféle ügy vetett véget). 2006-ban Serena Grandi – jókora pálfordulatot véve – képviselőnek jelöltette magát egy jobboldali párt, az Alessandra Mussolini (a hírhedt diktátor, Benito Mussolini unokája) vezette Azione Sociale színeiben, de végül nem választották meg.

vlcsnap-2022-03-06-16h03m15s250.png

vlcsnap-2022-03-06-16h09m12s334.pngMondjon bármit is Luigi Montefiori, kizárt dolog, hogy e két jelenetet csak a pénzért vállalta el…

A fő- és mellékszereplőket Lamberto Bava egyaránt Massaccesi és Argento „harcosainak” táborából verbuválta. A Massaccesitől megörökölt Grandi által játszott Gioia szeretőjét, Alexet a George Eastman művésznéven ügyködő Luigi Montefiori (AntropophagusAz utolsó játszma, Bosszú a jövőből) prezentálta, aki manapság nem győz szabadkozni amiatt, hogy mennyi szex- és pornófilmben tette tiszteletét annak idején (az utóbbiakban sosem vett részt „éles” akcióban). A magas, baljós külsejű rosszfiúk eljátszására szakosodott színész csupán azt felejti el megemlíteni ilyenkor, hogy az ominózus pornók nagy részét ő maga írta Massaccesi számára, ugyanis állandóan tetemes kártyaadósságot halmozott fel, és azt bizony leghamarabb egy-egy jövedelmező pornófilm révén tudta rendezni.

vlcsnap-2022-03-06-16h01m55s314.pngMark, a leskelődő „látszatrokkant” (Karl Zinny alakítja) egy álomjelentben belülről világítaná ki Gioiát. Hogy mire gondolok? Tessék megnézni a filmet!

vlcsnap-2022-03-06-17h01m22s386.pngDavid Brandon, aki Caligula tógáját fényképezőgépre cserélte

vlcsnap-2022-03-06-16h00m23s918.pngDaria Nicolodi, az egykori Mrs. Dario Argento

Robertót, a rosszarcú fotóst az ír származású David Brandon (igazi neve: David Cain Haughton) alakította, aki korábban Massaccesi Caligola... la storia mai raccontata című klasszikus szennyművében művelt elképesztő dolgokat ütődött római császárként. Gioia pénzéhes asszisztensét, Evelynt, Daria Nicolodi játszotta, aki 1985-ben, tizenegy év után hagyta ott a férjét, Dario Argentót.

vlcsnap-2022-03-06-15h56m55s012.png„Add el nekem a magazint, Gioia, és ígérem, senki sem fogja felemlegetni a náci pornódat rajtam kívül.” Capucine elsőrangúan utálnivaló 

A Gioia cégére áhítozó rivális, Flora szerepében az egykor szintén modellként dolgozó francia Capucine-t (igazi neve: Germaine Hélène Irène Lefebvre) láthatjuk, akinél keresve sem lehetett volna jobb alanyt találni egy kiégett és bosszúszomjas főnökasszony megformálására. Capucine olyan vígjátékokból lehet ismerős a hazai nézőknek, mint A Rózsaszín Párduc (1963) vagy a Woody Allen által írt Mi újság, cicamica? (1965). Kezdetben úgy tűnt, hogy az exmodell sikeresen átnyergel a színészetre, ám ahogy teltek az évek, egyre kevesebb felkérést kapott: Federico Fellini – aki a Satyriconban bízott rá egy kisebb szerepet – azt nyilatkozta róla, hogy régimódi szépség, aki túl későn született; Luchino Visconti pedig azért nem volt hajlandó Capucine-nak adni a Halál Velencében anyaszerepét (bár a Thomas Mann alteregóját játszó Dirk Bogarde megpróbálta rábeszélni), mert véleménye szerint a hölgy fogsora túlságosan „sűrű” volt, a hangja pedig fülsértően ronda. Capucine 62 éves korában hunyt el, kivetette magát a nyolcadik emeleti lakása ablakán.

vlcsnap-2022-03-06-16h01m00s281.png

vlcsnap-2022-03-06-16h01m28s074.png

vlcsnap-2022-03-06-16h07m51s090.png

vlcsnap-2022-03-06-16h11m19s259.pngNincs jó giallo jó operatőr nélkül: a sasszemű klánt jelen esetben Gianlorenzo Battaglia (Barbár fivérek, Démonok 1-2.) képviselte 

Aki egy igazán ütős, szemérmetlenül színpompás és bolond giallóra vágyik, az semmiképp se hagyja ki a Le foto di Gioiát, amely a zsáner egyik utolsó nagy dobása.

vlcsnap-2022-03-06-16h04m08s423.png

vlcsnap-2022-03-06-16h06m11s901.pngEz kell a népnek, legalábbis a Pussycat magazin szerint: Sabrina Salerno és múmiák

Ráadás:

Lamberto Bava a 2000-es évek elején így vallott a Le foto di Gioia-ról:

Azt hittem, ezzel a filmmel komoly színésznőt faragok Serena Grandiból: csupán néhányszor vetkőztettem le, de a nézők nem tudták elfogadni következő Jane Fondaként, számukra az a nő maradt, akinek a hatalmas dudái nem csak mások, de a saját alakítását is elhomályosítják. Pedig nagyon eszes értelmiségi lány: informatikusként végzett az egyetemen, és egy régiségkereskedőhöz ment feleségül.

grandi_24.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr6617773452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lomposfarkas 2022.03.15. 06:20:04

" Capucine-t (igazi neve: Germaine Hélène Irène Lefebvre)"
Érdekes, a Mi újság cicimicában a szerep szerinti neve miss Lefebvre volt :)

lomposfarkas 2022.03.15. 06:20:05

Úgy látszik, megzavarodtam már a blogtól, nem cicimica , hanem cicamica :)
süti beállítások módosítása