Perry Rhodan őrnagy, Mike Bull kapitány, Flipper (nem a világsztár delfin, hanem egy névrokon asztronauta) és dr. Manoli a Stardust nevű űrhajó fedélzetén indulnak a Holdra. Noha a rakétakilövést megelőző sajtótájékoztatón rutinszerűnek mondható galaktikus kirándulásról esik szó, a valóság sokkal izgalmasabb: Rhodanék egy titkos megbízatás keretében azért mennek égi kísérőnk felszínére, hogy ott olyan, a világgazdaságot fellendítő szuperanyagot gyűjtsenek be, amelyhez képest a lítium és a kobalt kismiska.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
A Holdra érve földi küldöttségünk ideiglenesen elveszti a kapcsolatot az irányítóközponttal, egy kráterben pedig idegen űrhajóra bukkan: Rhodan és Bull behatol az UFO-ba, ahol egy nagybeteg földönkívüli tudós, Crest, és egy szőke bombanő, a kéjlakra emlékeztető űrkabint birtokló Thora kapitány fogadja őket – valamint megannyi támolygó, ócskavas külsejű robot. Thora igen büszke arra, hogy civilizációja jóval fejlettebb a földinél, ám a nagyon is földi dr. Manoli kell ahhoz, hogy kiderüljön: Crest leukémiában szenved, amelyet csak a mi lenézett fajunk orvosai tudnak gyógyítani. A lenézett fajra egyébként Thoráéknak azért is szükségük van, hogy ne haljanak ki, ezért aztán a távoli bolygóról jött kapitánynő igen hamar elkezdni az összemelegedést Rhodan őrnaggyal. Ám a Földön megannyi veszély leselkedik hőseinkre: Arkin, a gonosz mágnás meg akarja kaparintani az UFO-t és a holdi szuperanyagot, úgyhogy kezdetét veszi az országhatárokon átívelő küzdelem…
A Perry Rhodan kisregény-széria 1961-ben indult hódító útjára Nyugat-Németországból, és minden idők legsikeresebb sci-fi könyvsorozatává vált. Egészen hihetetlen mennyiséget, több mint 2 milliárd példányt adtak el napjainkig a James Bondba oltott űrhajós kalandjait taglaló ponyvaművekből, és a sci-fi „napszámosok” által futószalagon írt több mint 2900 eddigi kötetből 126 angolul is megjelent. A fiktív Rhodan úr elképesztő népszerűsége ellenére játékfilm csupán egy alkalommal készült a hőstetteiről, ráadásul olyan, amely nem valamelyik közismert kisregényen, hanem külön ez alkalomból összeeszkábált forgatókönyvön alapult: a német nézők számára SOS aus dem Weltall (Vészjelzés az univerzumból), angol nyelvterületen Mission Stardust (Csillagpor misszió), az olasz mozikban pedig a lélegzetelállítóan bugyuta ...4 ...3 ...2 ...1 ...morte (...4 ...3 ...2 ...1 ...halál) címmel forgalmazott 1967-es sci-fi igazi koprodukciós kavalkád: a számos Rhodan-rajongóval rendelkező olaszok készítették nyugatnémet, spanyol, monacói és persze hazai pénzből.
Essy Persson, azaz Thora, a földiekkel játszani vágyó égi tünemény
A különféle érdekeltségeknek köszönhetően a szereplőgárda is rendkívül változatos nációk szempontjából. Thorát, a Holdon landoló ufonauták kapitányát Essy Persson svéd színésznő alakítja, aki hírnevét egy korábbi és egy későbbi erotikus filmnek köszönheti: 1965-ben szexuális kísérletezgetésbe fogó ápolónő volt a Jeg - en kvinde (Én, egy nő) című, nemzetközi sikert arató dán-svéd exploitation klasszikusban, 1968-ban pedig az amerikai Radley Metzger leszbikus drámájában, a Therese & Isabelle-ben játszott elhagyott szapphói szeretőt.
Tűzoltóból asztronauta: Lang Jeffries Perry Rhodanként
Perry Rhodant, a világot sorozatosan megmentő bájgúnárt a kanadai Lang Jeffries formálta meg, aki az 1958 és 1960 között futó, Los Angeles-i tűzoltókról szóló Rescue 8 sorozattal alapozta meg a jövőjét, valamint olasz ókori kalandfilmekben és spagettiwesternekben szerepelt. Jeffries „űrhajóstársai” a következők voltak: az argentin Luis Dávila (Mike Bull kapitány), a spanyol Daniel Martín (Flipper) és a nyugatnémet Joachim Hansen (Manoli doktor). A főgonosz Arkint a svájci Pinkas Braun játszotta, a földönkívüli beteget − azaz Crestet − az új-zélandi John Karlsen, az olasz Stefano Sibaldinak és a dán Ann Smyrnernek pedig orvosszerep jutott. A Kanári-szigeteken zajló forgatáson mindenki a saját nyelvén beszélt, a bábeli zűrzavart pedig egy római szinkronstúdióban szüntették meg, ahol minden célország számára külön hangsávot vettek fel.
„Állok szolgálatára, úrnőm!”
„Hogy tetszik a kéjkabinom, Rhodan őrnagy?”
A népes szereplőgárdában két hazánkfiát is találunk: Mr. Morelandet Fellegi Tamás (Tom Felleghy), Ruhn tábornokot pedig Bartha János (John Bartha) alakítja. Fellegi keresett operettszínészként itthon olyanokkal lépett színpadra, mint Feleki Kamill, Honthy Hanna és Ajtay Andor, 1956-ban azonban forró lett a lába alatt a talaj, és meg sem állt Olaszországig. Rómában aztán megnyert egy tévés kvízjátékot, amelynek köszönhetően országos ismertségre tett szert, valamint lehetősége nyílt epizodistaként visszatérni a színészmesterséghez. Ha kellett egy „pár percig látszó” tanácstalan doktor, pipázgató felügyelő, vagy egy csomagtartóba rejtett hulla, Fellegit hívták a talján B-producerek.
Mr. Morland, azaz Fellegi Tamás, aki pont a lényeget nem köti a sajtó orrára
Bartha János olyan földi tábornoknak tartja magát, akivel nem érdemes kekeckedni
Fellegi Tamás legjobb barátja, Bartha János, szintén 1956-ban „dobbantott” és ugyancsak Olaszországba. A nehézfiús külsejű Bartha összesen 104 filmben tette tiszteletét: idehaza kisebb szerepeket kapott olyan klasszikusokban, mint az 1848-49-es szabadságharcot bemutató Föltámadott a tenger, disszidálása után pedig olyan zsánerfilmekben bukkant fel, mint a Tinto Brass rendezte náci szoft pornó Salon Kitty, amelyben Gestapo-tisztet alakított. A hazai nézők legkönnyebben két nálunk is népszerű olasz filmben kutathatják fel: a Bud Spencer nevével fémjelzett A seriff és az idegenekben rendőrfőnököt játszik, a pincérnők rémeként emlegetett Sergio Leone A Jó, a Rossz és a Csúfjában pedig ő az a seriff, aki elkapja a csúf Tucót, azaz Eli Wallach-ot.
Géppisztolyos gyógyító: Ann Smyrner akcióban
Az űrkalandokat ezúttal az olasz másodvonal egyik tapasztalt veteránja, a történelmi drámákon és cowboyfilmeken edződött Primo Zeglio dirigálta, aki korábban sosem készített sci-fit… és később sem, mivel a ...4 ...3 ...2 ...1 ...morte-t követően nyugdíjba vonult. A rendező teljesítménye „szakemberi”; Zeglio tisztességesen elvégezte a reá bízott B-munkát, de nem töltötte álmatlanul az éjszakáit meghökkentő ötleteken agyalva. Aki valóban otthagyta felismerhető kézjegyét a végterméken, az a sci-fi műfajban ekkor már járatos Antonio Margheriti (Gyönyörű fotómodellek veszélyes vizeken), aki a makettekkel terepasztalon kivitelezett speciális effektusok olasz mestere volt, és mellesleg jó néhány kultuszfilm rendezője.
„Crest! Ezek a primitív földlakók most szépen elvisznek téged a planétájukra, hogy a primitív orvosaik kigyógyítsanak a leukémiából.”
Nemek háborúja: A földönkívüli Essy Persson megtapasztalja, hogy mitől lesznek jogosan perelhetők a földi férfiak
Aki látta Margheriti kiváló dzsungel-akciófilmjeinek (Code Name: Wild Geese, Jungle Raiders, Hunters Of The Golden Cobra stb.) valamelyikét, az tudja, milyen impozáns effektusokat tudott kihozni minimális költségvetésből. Zeglio űroperettjének befektetői azonban nem csupán fogukhoz verték a garast, de az érmék túlnyomó részét talán le is nyelték, úgyhogy Rhodan uraság holdbéli missziója úgy fest, mintha valaki Roger Vadim pszichedelikus sci-fijének, a Barbarellának a méregdrága pop-art miliőjét a sarki jelmez- és játékboltban való bevásárlással akarta volna megteremteni. Így aztán Margheriti sem tudott lenyűgöző látványoságokkal előrukkolni: az űrben száguldó rakéta, a földönkívüli robotkatonák szeméből előtörő lézernyaláb és a „gravitációt semlegesítő szerkezettel” levegőbe emelt Land Rover kifejezetten röhejes – de pont ez adja az efféle „rongyos” retro sci-fik báját. A megmosolyogtató trükkök némi sörrel legurított popcorn elfogyasztása után különösen üdítően hatnak, pláne napjaink „túlvezérelt” számítógépes effektusaihoz képest.
Makettezés szinte ingyen, Margheriti módra
A ...4 ...3 ...2 ...1 ...morte-t sosem fogják a sci-fi legfőbb klasszikusai között emlegetni, a soundtrack-je viszont a groove-orientált retro zenék gyűjtőinek egyik kedvence lett. Az Antón García Abril és Marcello Giombini által komponált filmzenét a korszak vezető olasz session muzsikusai és minden idők egyik legjobb kórusa, az I Cantori Moderni rögzítette, amelynek Ennio Morricone múzsája és kedvenc énekesnője, A Jó, a Rossz, a Csúf feledhetetlen szopránja, Edda Dell’Orso is tagja volt. Az ő kristálytiszta hangja „szólózik” a ...4 ...3 ...2 ...1 ...morte főcímdalában, a Seli-ben, amely egy igazi pszichedelikus pop-rock gyöngyszem.
Ráadás:
Aktuális „szemrevalónk” Primo Zeglio sci-fi meséjének Sheridan doktornője, azaz Ann Smyrner dán színésznő, aki, amint tehette, rögtön lelépett Dániából, hogy olasz, nyugatnémet és amerikai filmekben szerepeljen, köztük olyan sci-fikben, mint az 1962-es Reptilicus és a Journey To The Seventh Planet. A csinos díva szerint:
Dánia a világ legunalmasabb helye, amelyet a világ legunalmasabb emberei laknak. Az impotens északiak után mediterrán csődörökre vágytam, ezért költöztem Spanyolországba.
Smyrner egy ideig az ördöggel is cimborált: aktív tagja lett egy sátánista szektának (kíváncsi vagyok, miféle rituálékon vett részt), ám később bűnbánatot gyakorolt, és hívő kereszténnyé vált. Jóval megtérése előtt készültek róla az alábbi képek.
