Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ismerd meg a legjobb régi zsánerfilmeket!

RETROKULT

RETROKULT

Az „elszálló” ügyvéd és a bájos hippilány

I Love You, Alice B. Toklas (1968)

2021. július 26. - Teakbois

Harold Fine az 1960-as évek végén pont azt a fajta unalmas életet éli, amely megannyi kortársának is kijutott: konzervatív felfogású szülei minden lépését felügyelik, és úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja meg, hogy összeházasítsák a titkárnőjével, Joyce-szal (természetesen a munka ünnepén – amely szünnap −, nehogy egyetlen olyan órát is elvesztegessenek, amelyet egyébként igahúzással tölthetnének). Harold élete (és életfelfogása) azonban gyökeresen megváltozik, amikor a családja kedvenc kóser hentesének temetésén megismerkedik laza erkölcsű öccse, Herbie hippi barátnőjével, Nancyvel.

mv5bngnimzqxnzctngqzmi00ywiwlwiyyzgtzguxmzgzmzk3mtcyxkeyxkfqcgdeqxvynzc5mja3oa_v1_fmjpg_ux1000.jpg

FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.

Harold és Nancy valószínűtlen párosa együtt tölti az éjszakát, majd reggel Nancy Harold konyhájában összeüt egy kis meglepetést: a neves írónő, Alice B. Toklas egyre közismertebb receptje alapján kenderalapú brownie-kat készít, csak épp azt felejti el távoztában megemlíteni Haroldnak, hogy mit is tett a süteménybe. Harold aznap este vendégül látja a szüleit és menyasszonyát, és gyanútlanul felszolgálja nekik Nancy ajándékát. Az étek hatására a karót nyelt szülők, a szintén merev Joyce, na és persze maga Harold is levetkőzi gátlásait, a közös vacsora pedig össznépi hahotázásba fullad. Míg szerettei csupán szokatlanul jól érzik magukat, Harold a brownie-knak köszönhetően „megvilágosodik”, és amint megtudja, miféle édességet kebelezett be, Alice B. Toklast szinte úgy kezdi tisztelni, mint a régi görögök az olimposzi istennőket. Új énje olyannyira hatalmába keríti, hogy pont az eskető rabbi orra előtt hagyja faképnél Joyce-t, nagypolgári óvatosságot sugárzó 1967-es Lincoln Continentalját egy bohémeknek való, hippi módra átfestett 1954-es Ford Crestline Country Squire-re cseréli, rébuszokban beszélő guru szavait issza a napfényes kaliforniai tengerparton, és még az őt igazoltató rendőröket is szívesen „megtérítené”. Az idillbe azonban nem várt üröm vegyül, amikor kiderül, hogy Nancy, akivel közben összeköltözött, olyannyira komolyan gondolja a hippiséget, hogy megveti a monogámiát, valamint Harold lakásába egyre több léhűtő szédelgőt invitál meg, elvégre „ami a miénk, az mindenkié”. Vajon meddig bírja elviselni Harold a saját vadonatúj életét? Lehet, hogy ismét váltani támad kedve?

toklas_22.jpgHippik akcióban: Leigh Taylor-Young és Peter Sellers 

1968-ban került a mozikba a nálunk előszeretettel „hanyatlónak” titulált nyugaton az I Love You, Alice B. Toklas, amelyet az Amerikai Filmakadémia 2000-ben beválasztott minden idők 500 legjobb amerikai vígjátéka közé. Noha a keleti tanokkal rokonszenvező hippi mozgalom elsősorban a szüleiktől elhidegülő és egy izgalmasabb, szeretetteljesebb és úgy általában tartalmasabb élet reményében kommunákba tömörülő dologtalan tizen- és huszonévesek 1960-as évekbeli „dilijeként” vonult be a köztudatba, annak idején számos, a lét értelmét hiába kereső felső középosztálybeli 30-ast is beszippantott (a sima középosztálybeliek közül csak keveset, mert őket nem vonzotta túlzottan annak lehetősége, hogy fáradságos munkával megkeresett pénzüket asztrológusokra, tantratanárokra és LSD-re költsék). Harold Fine is az utóbbiak táborát erősíti, és bár csupán fiktív alak, biztosak lehetünk afelől, hogy a valóságban is számos hasonmása akadt. Az I Love You, Alice B. Toklas remekül mutatja be, miért lélekőrlő az a fajta biztonságos és eseménytelen élet, amelyből Harold „szökni” próbál, és azt is, hogy a tucatlét helyébe lépő színpompás hippi katyvasz ugyanannyira csalóka és művi, mint a sokat emlegetett nagy büdös Amerikai Álom.

9be14468b7e2ffaabac7c515ce26f37a.jpgA Ford, amely híven tükrözi, miről is szólt 1968 

Az I Love You, Alice B. Toklas története egy forgatókönyvíró páros, Paul Mazursky (Koldusbottal Beverly Hills-ben) és Larry Tucker (Alex Csodaországban) fejéből pattant ki. Mazursky és Peter Sellers (sokak szerint minden idők legjobb brit komikusa, A Rózsaszín Párduc-filmek ikonikus Clouseau felügyelője) az Estély habfürdővel (The Party, 1967) Los Angeles-i forgatásán találkozott először, és a színész rögtön „vevőnek” bizonyult a forgatókönyvírás mellett rendezéssel is foglalkozó Mazursky legújabb filmtervére: érezte, hogy Harold Fine szerepe parádés jutalomjátékot biztosíthat számára. Sellers már másnap reggel felhívta megkörnyékezőjét, és kijelentette, hogy elvállalja a feladatot, ráadásul már azt is tudja, kivel szeretné megrendeztetni a filmet: Federico Fellinivel. Mazurskynak elkerekedett a szeme a hír hallatán, nem igazán tudta elképzelni ugyanis, hogy a velejéig olasz Fellini simán kiráz majd a kisujjából egy tipikusan amerikai és teljesen hiteles szatírát a hippi szubkultúra szélsőségeiről. Miután sikerült lebeszélnie Felliniről, Sellers újabb meghökkentő javaslatot tett Mazurskynak a direktor személyére vonatkozóan: kérjék fel a skandináv nyomasztás mesterét, Ingmar Bergmant, akiben biztosan elveszett egy vígjátékgyáros géniusz, és alapos kutatómunkával meg lehetne találni. Miután Mazursky az előzőnél is őrültebb felvetést szintén kiverte Sellers fejéből, a színész közölte vele, hogy akkor viszont rendezze meg ő maga a filmet. Mazursky beleegyezett, ám nemsokára át kellett adnia a stafétát Hy Averbacknek, ugyanis Sellers a fejébe vette, hogy a felesége, Britt Ekland svéd színésznő, félrelépett Mazurskyval. A forgatókönyvíró hitetlenkedve mesélte el a vádat ügynökének, Freddie Fieldsnek:

Azt mondtam Freddie-nek: „Egy ujjal sem nyúltam soha Britthez, nem tudom, Peter honnan vette ezt a képtelenséget. Talán azért orrolt meg rám, mert megmondtam neki, hogy egy rakás szarnak tartom a Bobo című szörnyű komédiáját? Mire Freddie: „Jól sejted, Paul. Ez ugyanakkora sértés számára, mint ha megbasztad volna a feleségét.”

toklas_26.jpg„Neked is adjak egy fűlegalizációs kitűzőt, drágám?” Peter Sellers és Leigh Taylor-Young forgatási szünetben 

Az I Love You, Alice B. Toklas-t 1967 decembere és 1968 januárja között forgatták, Sellers pedig már a munkálatok kezdetén meglepő dolgot indítványozott: úgy vélte, a film kulcsjelentének számító hasissütis tivornyát (minden idők egyik legkacagtatóbb filmes alapvetését) csupán akkor fogják meggyőzően előadni a színészek, ha a valóságban is megtapasztalják, milyen érzés édességet majszolva kiütni magukat. Ezért a jelenet szereplőit (és még jó néhány delikvenst) meghívta Beverly Hills-i otthonába egy kis házimozizásra és nem kevés hasistöltelékű brownie elfogyasztása céljából. A Sellers exmenyasszonyát alakító Joyce Van Patten nem tiltakozott, ám a Sellers apját játszó Salem Ludwig és az anyját megformáló Jo Van Fleet nem kívánta kivenni a részét az illegális mókából: Van Fleet azzal mentette ki magát, hogy allergiás a kenderfélékre, Ludwig pedig kijelentette, hogy szerinte egy színész azért színész, hogy bódultság nélkül is el tudjon játszani egy bódultat. Úgyhogy sem Van Fleet, sem Ludwig nem jelent meg Sellers rögtönzött hasispartiján.

dh2sr1-v0aaoh-a.jpgA sütik által legyőzött jegyespár: Peter Sellers és Joyce Van Patten 

Másnap reggel Sellers roppant idegesen érkezett a stúdióba, és amint munkába állt, kirobbant belőle a feszültség: Van Fleet és Ludwig vérig sértette azzal, hogy nem volt hajlandó betépni vele, és hamarosan azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja a forgatást. Van Fleet annyira szívére vette, hogy ekkora veszélybe került miatta a film sorsa, hogy azonnal konzultálnia kellett a pszichológusával, Ludwig pedig megpróbálta jobb belátásra bírni a tomboló komikust. Sellers végül hajlandó volt folytatni a munkát, de csak azzal a feltétellel, ha elintézik, hogy minél kevesebb alkalommal szívjon egy levegőt Van Flettel és Ludwiggal. Így aztán a legendás családi hasisvacsora képsorainak nagy részét úgy rögzítették, hogy Van Fleet és Ludwig szövegét és reakcióit külön vették fel, majd összevágták őket a Sellerst mutató felvételekkel.

leigh_taylor-young_22.jpgLeigh Taylor-Young nem csak a filmvásznon látszott felszabadult nőnek

Peter Sellers egyébként egy másik otthoni hasispartit is szervezett a forgatás idején: erre barátait és az I Love You, Alice B. Toklas női főszereplőjét, a hippilány Nancyt alakító Leigh Taylor-Youngot hívta meg, ugyanis bár beteges féltékenységével szinte őrületbe kergette a feleségét, Britt Eklandot, ő maga cseppet sem igyekezett hű maradni házastársához, és úgy döntött, a tudatmódosító brownie-k segítségével kerül majd közelebb bájos filmbéli partneréhez. A buli tetőpontján az egybegyűltek Sellers tervei szerint A bikaborjak (I vitelloni, 1953) című Fellini-szatírát bámulva „szálltak” volna el, ám már javában folyt a drogfogyasztás, amikor befutott a film kópiájának beszerzésével megbízott csicska, és közölte, hogy nem sikerült „felhajtania” A bikaborjakat, úgyhogy a Producerek (The Producers, 1967) című új filmet hozta helyette. Sellers éktelen haragra gerjedt a hír hallatán, Paul Mazursky felesége pedig azzal próbálta elvonni a figyelmét, hogy elkezdte kínálgatni spagettivel. Sellers száját aznap este, gyerekes hisztériája közepette hagyta el az a mondat, amely már másnap szállóigévé vált Hollywoodban: 

Nem kérem azt a kurva spagettit, A bikaborjakat akarom!!!

sellers_22.jpg

Peter Sellers, amikor még úgy nézett ki, mint Jerry Edmonton, a Born To Be Wild-ot jegyző Steppenwolf dobosa

A színész végül beleegyezett, hogy megtekinti a Mel Brooks által rendezett Producereket, és annyira viccesnek találta, hogy szinte halálra röhögte magát rajta, akárcsak a vacsoravendégei. A kiváló hangulat megteremtéséhez természetesen jócskán hozzájárult az ipari mennyiségű hasissüti. Sellers visszaemlékezése szerint:

Úgy nevettem a Producereken, hogy megfájdult a hasam, ezért kikúsztam a budira, ott viszont elbóbiskoltam. Amikor úgy két órával később magamhoz tértem, a többiek még mindig kacagtak pár szobával arrébb. Azt gondoltam: Ez aztán a film! Epikus hosszúságú, de végig mulatságos! Amikor visszatértem a nappaliba, akkor vettem észre, hogy a film rég véget ért, és a vendégeim az üres vászon előtt ülve kacarásztak tovább azon, amit elképzeltek: a valóságban már nem ment a film, de az elméjükben viszont még mindig pergett. A hasispartim tökéletesen sikerült.

mv5bytrkmjmzn2mtndk5oc00ywq1lwezzgetmgrmnjc0ode1yjexxkeyxkfqcgdeqxvymjuyndk2odc_v1.jpgPeter Sellers a világ legszőrösebb John Lennon-imitátoraként 

Sellers másnap reggel, immár színjózanon sorra hívta a kritikusokat és a mozitulajdonosokat, hogy a Producerekről áradozzon nekik. Nagyrészt neki és önzetlen hírverői munkájának köszönhető, hogy a kezdetben hűvösen fogadott filmet felkapták a forgalmazók, és ezt követően hatalmas kasszasikert könyvelhettek el általa.

mv5bmtuxmtm2zmytoty1yy00nzy3ltk3mzitndc1mdhmnthjztu5xkeyxkfqcgdeqxvymjuyndk2odc_v1.jpg

Leigh Taylor-Young nem kamujointra gyújtott rá a filmben

1980-ban Sellers a Rolling Stone popkulturális magazinnak adott interjújában azzal kérkedett, hogy az I Love You, Alice B. Toklas-ban a hippi korszak két nagy ideológusa, Allen Ginsberg költő és Timothy Leary pszichológus is szerepelt volna, méghozzá úgy, hogy a velük készült „dokumentarista jellegű” interjúkat belevágják a kész filmbe, de erre végül a stúdió maradi fejesei nem adtak engedélyt. Mint később kiderült, a Sellers által emlegetett merész tervről érdekes módon senki sem tudott rajta kívül − még Ginsberg és Leary sem −, úgyhogy igen valószínű, hogy a zseniális komikus csupán unta az interjút, és kicsit ki akarta színesíteni.

peter_sellers3.jpgÖkörködés a forgatáson: Leigh Taylor-Young és Peter Sellers 

Az I Love You, Alice B. Toklas a legjobb hippi témájú vígjáték, amely valaha készült, Peter Sellers pedig kimagaslóan nagyot alakít benne. Mindenkinek ajánlom, aki könnyed, de mégis intellektuális szórakozásra vágyik, valamint azoknak is, akiket vonz az 1960-as évek végének hangulata, divatja és kulturális öröksége.

peter_sellers6.jpg

Útban egy új(abb) élet felé: Peter Sellers márpedig nem házasodik!

Ráadás:

Az I Love You, Alice B. Toklas Elmer Bernstein (A hét mesterlövész) által komponált remek főcímdala a Harpers Bizarre nevezetű klasszikus hippi együttes előadásában.

A bejegyzés trackback címe:

https://retrokult.blog.hu/api/trackback/id/tr3816637996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása